A sajtóban egyszerűen csak „építészállamosításnak” nevezik a következő uniós költségvetési időszak programjainak alapelveiről szóló, tavaly év végi kormányhatározat azon pontját, mely a támogatással megvalósuló nagy állami projektek jövőbeli tervezéséről szól. Az ominózus 5. pont kimondja ugyanis, hogy „a nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonokhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg”. Ez azzal fenyeget, hogy a jövőben kiszorulnak a magántervezőirodák a nagy állami építkezések tervezéséből. Így ezen pont ellen már a tavaly november 15-i építészkamarai tisztújító közgyűlés is kritikával élt, majd a december 10-én tartott szakmai workshopon más építészszervezetekkel, a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségével együtt közös állásfoglalásra határozta el magát a kamara. Közleményük, Bodonyi Csaba és Gelesz András megfogalmazásában a minap meg is jelent az Építészfórum című internetes közösségi oldalon. Mint írják, a Magyar Építész Kamara (MEK) egyetért azzal, hogy az uniós programok lebonyolításának újragondolása szükséges, mert a korábbi időszakban a végeredményt tekintve ez nem működött megfelelően. A hibák kiküszöböléséhez felajánlják tapasztalataikat is, ha a kormányzat hajlandó egyeztetni velük. A kormányhatározat meghozatala előtti konzultáció azonban elmaradt, így utólag nyomatékosan kérik az 5. pont feloldását, s a benne foglaltak újragondolását.

Hajnóczi Péter, a MEK frissen megválasztott elnöke bízik abban, hogy a végrehajtási rendelet megfogalmazásában már részt vehetnek, s az a kitétel, hogy „a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik”, nem az állami tervezőirodák kizárólagos érvényesülését és a magánirodák kizárását jelenti a tervezésből, hanem például csak a projektmenedzsment állami kézben tartását. Lát esélyt a számukra is kedvező megoldásra. Mint mondta, ígéretet kaptak, hogy a rendelet megfogalmazása előtt egyeztetni fognak velük.

Tudni kell, hogy a rendszerváltás óta a nagy állami tervezőirodák, vállalatok nagyrészt megszűntek, jelenlétük a tervezői piacon minimálisra csökkent, szinte csak nagyon speciális tervezési területeken maradtak fenn, például a vízügyben vagy a műemlék-restaurálásban. Manapság a nagy állami, önkormányzati beruházások tervezését is magáncégek látják el. A Koszorú Lajos vezette, 1993-ban alakult Team-Pannon Kft. például jelenleg tizennyolc munkatársat foglalkoztat, s főleg várostervezési feladatokat vállal, pontosabban nyer el közbeszerzéseken. Koszorú Lajos lapunknak elmondta, megbízásaik hetven százaléka állami megrendelés, tehát érzékenyen érintené, ha a kormányhatározatot úgy kellene értelmezni, miszerint magáncégek nem juthatnak az EU által támogatott állami projektekben tervezési feladatokhoz. Ezt azért is nehéz elképzelni, tette hozzá, mert a gyorsuló gazdaság akkora tervezői kapacitást igényel, hogy azt az államnak igen költségesen lehetne csak a semmiből felállított állami építészirodákkal kielégíteni. Jelenleg az állami tervezőirodák részesedése a piacon ezrelékekben mérhető. Szerinte tehát a magánirodák a jövőben is szerepet kell hogy kapjanak a nagy állami beruházásokban, legyen az út-, vasút- vagy várostervezés.

A magán-tervezőirodák EU-finanszírozott állami projektekben való szerepéről a kérdésünket elküldtük a kormányrendeletet kidolgozó Miniszterelnökségnek is. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.