Emlékeznek arra a jelenetre Ingmar Bergman Varázsfuvola-filmjében, mikor a Papagenót játszó színész elalszik az öltözőjében, és arra riad fel, hogy már játssza a zenekar az áriáját? Elkezd rohanni, és épp időben belép a színpadra. Minden énekes és színész lázálma, hogy lekési az előadást. Rosszul emlékszik a kezdés időpontjára, vonaton vagy dugóban ragad. A minap a The New York Timesban James Barrontól jelent meg egy cikk, amelyben arról mesélt, harminc éve hogyan késett le miatta egy michigani koncertet Fischer Ádám karmester.

Az emlék akkor hasított belé, amikor 2013 szilveszterén, a Metropolitan opera bemutatóján fellapozta a Denevér műsorfüzetét, és meglátta a magyar karmester nevét.

Harminc éve Barron a The New York Times detroiti részlegének tudósítója volt, a szerkesztő interjút kért tőle az Állami Hangversenyzenekarral Amerikában turnézó Fischerrel. A beszélgetést a jacksoni koncert előtt rögzítette, és a New York-i fellépés előtt publikálták.

A zenész hiába mesélt neki az interjún és később leveleket is feleslegesen küldött az akkor kulcsjelentőségű eseményről: az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar megalakulásáról, amelyet a vasfüggöny lehullásának előszeleként is értékelhettek. Bár a michigani koncertet a turné legsikeresebb állomásának nyilvánították, Barron csak azokra a hosszú percekre emlékezett, mikor a Jackson nevű kisvárosban nem találták meg a koncerttermet.

A szálloda éttermében beszélgettek, és míg a zenekart busszal vitték a helyszínre, a karmestert az újságíró autójával fuvarozta. Csak arra nem számítottak, hogy egyikük sem ismeri az utat, és a hotelben sem kapnak használható információt. A viharban ide-oda cikáztak, és mire megtalálták a helyet, tizenkét perce várták a koncertkezdést. A szervező őrjöngött a kocsifeljárónál, a zenekar és a közönség viszont türelmesen várt.

Fischer Ádám telefonon azt meséli, a helyszínre nem emlékszik, csak a történetre és arra, hogy életében nem öltözött át olyan gyorsan, mint akkor. Négyszer-ötször fordult csak ilyen elő vele, de egyszer sem maradt el miatta előadás.

Úgy tervezi, hogy ezt a történetet is beleveszi az emlékiratába, már elkezdte listázni művészi karrierjének eseteit. (Ha önéletrajz lesz, és nem róla szóló portrékötet, amelyről nemrég szó esett.) Nem hagyományos életrajzban gondolkodik, hanem olyanban, amely a hibáira világít rá. Ebből többet lehet tanulni. Az ötletet onnan vette, hogy autóvezetésoktatója annak idején úgy magyarázta a KRESZ-t, hogy az összes szabályhoz egy balesetet kötött. És az nagyon beleivódott az agyába. Például, hogy miért kell lekapcsolni az autórádiót a vasúti átjárónál. Mert két kisgyerekkel úgy halt meg egy család, hogy a rádió miatt nem hallották az érkező vonatot.

Fischer Ádám a Denevér karmestere volt szilveszterkor a Metben. Szeptemberben visszatér New Yorkba. A Varázsfuvolát vezényli majd. Vélhetően a Papageno-malőr nélkül.