Még esélyes A nagy füzet
Meglepő, mert az általában igen jól informált amerikai szaksajtó, mint az Indiewire, a The Hollywood Reporter vagy a Variety korábban egyáltalán nem sorolta a magyar–német koprodukcióban készült, Karlovy Varyban fődíjat nyerő Agota Kristof-adaptációt az esélyesek közé. Innen már tényleg csak egy ugrás a valódi nominálás, azaz az öt közé jutás, mivel mind tematikailag, mind a filmkészítés klasszikus konzervativizmusa terén több mint kompatibilis az akadémiai szavazók ízlésével.
Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a szaksajtó nem győzött csodálkozni az amerikai filmakadémia kilences listáján. Sokkolta a kritikusokat, hogy a francia színekben induló iráni nagymester, Asghar Farhadi műve, A múlt (Le passé) vagy Haifaa Al-Mansour, az első jelentős szaúdi filmrendező Wadjda című alkotása és a chilei Sebastián Leilo Gloriája nem került be a 76 címről szűkített mezőnybe.
Az Indiewire szakújságírója pedig felháborodva kérdezte, hogy a bosnyák Danis Tanovic Epizódok egy vasgyűjtő életéből című fikciós áldokumentumfilmje mit keres a legjobbak között. Tegyük hozzá: mi nem csodálkozunk. Egyrészt Tanovic már nyert Oscart, másrészt művét is egészen kivételesnek tartjuk. Mindenesetre magyar szempontból nem túl előnyös, hogy bekerült, mert így két kelet-európai mozi is verseng egymás ellen.
Ha már ez a tetszik-nem tetszik játék megy a világsajtóban, az mindenképpen érdekes, hogy a kilenc közé bekerült egy kambodzsai dokumentumfilm (TheMissing Picture), de nem került be a Berlinálét nyerő román film, a Calin Peter Netzer rendezte Anyai szív. Annak idején Cristian Mungiu cannes-i fődíjas 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámája jutott ugyanerre a sorsra, és nem kevés kritikus írta akkor, hogy az Oscar-díj a rossz ízlés elismerése.
Érdemes tudni: a 76 címet úgynevezett előszelektor bizottságok szűkítették le. A nagy füzet kampányát a hollywoodi körökben elismert PR-szakember, a Michael Haneke műveit népszerűvé tevő Melody Korenbrot intézi, az ő keze is benne van a sikerben. Igaz, versenyben maradtak elképesztően erős konkurensek, például az európai filmdíjosztáson taroló Paolo Sorrentino-mozi, A nagy szépség vagy a belga Alabama és Monroe, amely Bush-ellenes pillanatai és bluegrass zenéje okán szinte amerikai színekben versenyez. A kilencről ötre csökkentett listát január 16-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-osztó gála március 2-án lesz.
Magyar sikerek
Eddig Szabó István Mephistója nyert Oscart a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában 1982-ben. Szabó még háromszor jutott az öt jelölt közé:
1980-ban a Bizalommal, 1985-ben a Redl ezredessel, 1988-ban a Hanussennel. Fábri Zoltán kapott jelölést 1968-ban A Pál utcai fiúkért és 1978-ban a Magyarokért, Makk Károly 1974-ben a Macskajátékért, Gyöngyössy Imre–Kabay Barna 1983-ban a Jób lázadásáért.
