Magyarok keverik a fényt a Vatikánban
Jövő februárban, Michelangelo halálának 450. évfordulóján üzemelik be a Vatikánban a Sixtus-kápolna freskóinak új világítási rendszerét, amelynek tervezésében és kivitelezésében kiemelkedő szerepet kaptak a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának munkatársai Schanda János professzor vezetésével.
Az Európai Unió által támogatott, LED4ART elnevezésű nemzetközi projekt fő célja, hogy korszerűsítse az évi 4,5 millió látogatót vonzó Sixtus-kápolna világítási rendszerét. A rekonstrukció költségeit felerészben az unió, felerészben pedig a projektben részt vevő öt intézmény – köztük magyar részről a Pannon Egyetem – állja.
Szabó Ferenctől, a karon működő Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium adjunktusától megtudtuk, a Sixtus-kápolna jelenlegi világítási rendszere 20 éve készült el az akkori technológiai színvonal szerint, és mára több szempontból is cserére érett. – A fémhalogén lámpák színképe például olyan rövid hullámhosszúságú sugárzást is tartalmaz, amely a freskók számára veszélyes, ezért jelenleg fényszűrőzik, ami viszont energiahatékonysági szempontból előnytelen – közölte az adjunktus.
– A halogénlámpáknak számottevő a teljesítményük az infravörös tartományban. Ám ez fűti a falfestményeket. Vagyis a mai rendszer viszonylag nagy energiafogyasztás mellett sem képes olyan fényviszonyokat teremteni a kápolnában, hogy a látogatók a freskók színeit eredeti pompájukban láthassák. A nemzetközi projekt eredményeként olyan – a német Osram cég által kifejlesztett – fénykibocsátó diódákkal (LED) világítják meg a freskókat, amelyek színképi teljesítményeloszlása nem tartalmaz ultraibolya és infravörös sugárzást, így nem lesz szükség szűrőkre.
– Így elérhetővé válik az úgynevezett nappali látás aktiválásához szükséges fénysűrűségi szint, azaz a néző a freskók színvilágát olyannak láthatja majd, amilyennek Michelangelo és a többi reneszánsz művész megalkotta – tette hozzá Szabó Ferenc. A szakemberek speciális feladatokat oldanak meg. A freskókkal díszített boltíves mennyezetet például úgy kell megvilágítani, hogy az a teljes felületen – tehát a boltíves részeken is –egyenletes legyen. A Vatikán azt is kérte, hogy az újonnan kihelyezett lámpákat a látogatók ne láthassák, csak a belőlük áradó fényt.
Emiatt a lámpatestek kialakítása is különleges lesz, ráadásul úgy kell elhelyezni őket, hogy a kápolna freskóinak egyetlen apró részletét se takarják ki. A LED4ART projektben a magyar kutatók az egyik legizgalmasabb tervezési feladatot kapták. A Pannon Egyetem munkatársai választják ki az új fényforrásként használandó fehér és színes LED-eket, nekik kell meghatározniuk az optimális színképi teljesítményeloszlást. – A probléma lényege, hogy a reneszánsz korban másfajta festékeket használtak. Pigmentjeik eltérnek a maiak pigmentjeitől. Emiatt fényvisszaverési tulajdonságaik is eltérők.
A kereskedelmi forgalomban ma kapható, egyébként kiváló minőségű fényforrások a kápolna freskóinak megjelenése szempontjából nem szolgáltatnának kielégítő élményt – magyarázta a szakember. – Munkatársaimmal helyszíni reflexióméréseket végeztünk, ezek kiértékelése után az új fényforrás színképét úgy hangoltuk, hogy a freskók megjelenése pontosan olyan legyen, amilyennek a reneszánsz kori művészek megfestették.
A kutatók munkája nem fejeződik be a jövő februári átadással, hiszen 2014 végéig fogyasztási, színképi adatokat gyűjtenek majd az új rendszer működéséről. Szabó Ferenctől megtudtuk, a Pannon Egyetem kutatói egy december elején indult másik uniós kutatási projektben is részt vesznek. A hároméves munka egyik célja az összes jelentős európai művészeti korszak kiemelkedő alkotásainak vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen lehetne a korszerű, optimális LED-és OLED-fényforrásokat is alkalmazó energiatakarékos megvilágításuk.
A pápaválasztás helye
A Vatikánban található Cappella Sistina a pápa magánkápolnája, 1473 és 1481 között építtette IV. Szixtusz pápa. A fő oldali és a teljes mennyezeti freskó Michelangelo műve. (A mennyezet közepén lévő kazettában található Ádám teremtése című festménye.) Az oldalfreskókat Botticelli, Ghirlandaio, Pinturicchio, Perugino, Rosselli és Signorelli festette. A világ egyik leghíresebb turisztikai látványosságaként nyitva áll a közönség előtt, kivéve olyan kivételes alkalmakat, mint a pápaválasztás, amely a XIX. század óta itt történik. A konklávén részt vevő bíborosok nem hagyhatják el a helyiséget, amíg fel nem száll a sikeres szavazást jelző fehér füst.
