Elment a megszeretett gengszter
A hosszú évek óta betegeskedő, számos agyvérzés után járni és beszélni egyaránt képtelen egykori bűnöző halála a vártnál is kiemeltebb figyelmet kapott.
A London egyik déli kerületében született Biggs tizennyolc évesen beállt a királyi légierőhöz, de alig egy év elteltével egy betöréses ügy miatt „kirúgták”. Majd autólopásba keveredett, le is csukták, a börtönben ismerkedett meg Bruce Reynoldsszal, a nagy vonatrablás értelmi szerzőjével.
A huszadik század egyik leggyakrabban, általában a „legendás” jelzővel emlegetett bűncselekménye során Ronnie Biggs és tizennégy társa rekordösszeget, 2,6 millió fontot rabolt el, amikor 1963. augusztus 8-án megállította a Glasgow-ból London felé haladó éjszakai vonatot. Jack Mills mozdonyvezetőt – aki nem engedelmeskedett a bűnözőknek – vasrúddal fejbe verték. Mills soha nem gyógyult fel, és hat évvel később meghalt.
A gengsztereket rövidesen letartóztatták. Biggs harmincévi fegyházbüntetést kapott, de tizenöt hónappal később egy bútorszállító kocsiban meglógott a wandsworthi börtönből. Harmincöt évi bujdosása során többször is letartóztatták, emberrablók markába is került, mégis sikerült elkerülnie az igazságszolgáltatást. Főleg Brazíliában és Ausztráliában élt, nem is rosszul. A Scotland Yard ugyan már 1974-ben nyomára lelt Rio de Janeiróban, a brit hatóságok minden erőfeszítésük ellenére mégsem tudták elérni a kiadatását. Brazil kedvese ugyanis gyereket várt Biggstől, aki a latin-amerikai ország törvényei értelmében jövendőbeli apaként „immunitást” élvezett.
Az ezredfordulót követően jött az újabb fordulat. A megroggyant egészségű, már „celeb státuszba” lépett bűnöző kész volt feladni magát. Addigra minden pénzét elherdálta, és úgy érezte, ideje lenne kihasználni a megbízható és ingyenes brit egészségbiztosítás előnyeit.
A bizarr történet nem lenne kerek, ha a Brazíliában született fia, Michael által tető alá hozott „nagy hazatérést” nem a legolvasottabb bulvárlap, a The Sun szervezte és bonyolította volna le. Bár 2001-ben sokan érezték úgy, hogy Ronnie Biggs leszolgálta büntetését, a brit igazszolgáltatás másképp gondolta. Még fennmaradt évei letöltésére ismét sittre vágták, kezdetben ráadásul a kiemelt biztonsági fokozatú Bel marsh börtön lakója volt. Folyamatosan romló fizikai és szellemi állapota végül meggyőzte az akkori munkáspárti igazságügyi minisztert, Jack Straw-t, hogy Biggs nem jelent kockázatot a közbiztonságra, és nyolc év után könyörületességi alapon „futni” engedték. Kiszabadulása óta a jóléti ellátás gondoskodott róla egy londoni idősotthonban. Idén márciusban tolókocsiba kényszerülve vett részt Reynolds temetésén. Sokat mond a világ mentalitásáról az a tény, hogy Ronnie Biggs saját szavaival is „szeretetre méltó bűnözőként” vonult be a köztudatba. Ahogy a médiában az egész vonatrabló csapatot Robin Hood-i figurákként kezelték, úgy az emberek Biggsnek is megbocsátottak. Pedig soha nem tartotta szükségesnek a bocsánatkérést. Két évvel ezelőtt, egy „szellem író” segítségével összehozott életrajzában kevesebb együttérzést tanúsított a tragikus sorsú mozdonyvezető, mint a vonatrablók állítólag sokat szenvedett családtagjai iránt. Olyan nehéz soruk azért talán az utóbbiaknak sem lehetett, hiszen a mai pénzre átszámítva 46 millió fontot érő zsákmány nagy részének a sorsa máig ismeretlen.
