Miután megkapta a kért lyukat és felállt a stáb is, jöhet a teljes jelenet, amit megleshettünk: a lényeg, hogy szimpatikus és kevésbé szimpatikus tagok vitába elegyednek, majd elszabadul a pokol. Szabó Simon felugrik a kanapéról, erre kap egy gépkarabély-sorozatot és látványosan meghal. Közben Novák Erik is megkapja a neki kijáró váll-lövést, a mellette ülő Fátyol Hermina fegyvert ránt és elsüti… Na, itt ért véget az éppen forgatott szcéna.

– Egy csapat kényszergyógykezelt diliházi beteg megszökik az intézetből, és egy füles alapján megcsinálják a nagy melót: felnyomnak egy pénzszállító autót. Aztán kiderül, hogy rossz embert nyúltak le – meséli a sztorit később egy kávé felett Novák Erik. Hozzátéve: ezt úgy kell elképzelnünk, mintha egy csapat amatőr, mondjuk, ellopná a hatalma csúcsán lévő Vizoviczki-maffia hétvégi bevételét.

 – Egyszóval, rossz ötlet, „inkább az OTP”-kategória – mondja a rendező. – Nem okos a maffiával ujjat húzni. A filmben szereplő maffiavezért Vágvölgyi B. András író-újságíró (a Magyar Narancs korábbi főszerkesztője) alakítja, többek szerint kitűnően. Így legalább már annyi haszna van a Fekete levesnek, hogy „Vageszről kiderült, baromi jó színész”. Most, hogy ez elhangzik, eszünkbe jut, hogy tényleg láttuk Vágvölgyit a már említett jelenetben, egészen Vizoviczkire szabva.

– A ruha teszi az embert – konstatálja mosolyogva felfedezésünket Novák Erik, akit mindig is érdekelt a „sötét oldal”. Szavai szerint csak szerencse, hogy fiatalkorában nem került át oda. Filmesként továbbra is foglalkoztatja a bűn világa, véleménye szerint még okosakat sem kell állítania róla, éppen elég, ha a mese „frankón” sikerül. A Fekete leves furcsa produkció. A szó szoros értelemében független (indie) film, még a „kis költségvetésű” jelző sem alkalmazható rá: lényegében nincs is költségvetése. Ráadásul a forgatásnak egy négyoldalas treatmenttel indult neki a stáb abban a korban, amikor a magyar filmet a forgatókönyvírás-fejlesztés címszava alapján igyekszik megmenteni egy kormánybiztos és az általa irányított nemzeti zrt.

– Nincs szándékunkban ezzel a filmalap kritikáját megfogalmazni, de azért nem adtuk be ezt a négy oldalt, mert az ilyen filmkészítési gyakorlat teljesen inkompatibilis a rendszerükkel. Úgy kezdtünk neki a munkának, hogy ez egy igazi független film lesz. Erre nem nagyon van működő modell Magyarországon, így szintén mindenre új megoldásokat kellett találnunk – mondja Kresmery Dániel producer. Mindamellett nem véletlen, hogy Novák ezzel a „forradalmi” módszerrel indult neki ennek a filmnek. Mint meséli, a Magyar Nemzeti Filmalap már öt filmtervét dobta vissza: – Hoztam tehát egy döntést: többé nem próbálkozom náluk, filmet viszont fogok készíteni!

A pénz, a forgatókönyv és az idő hiányában folyó forgatás közben nem múlt el nap gyors döntések és szinte megoldhatatlan problémák megoldása nélkül. Az magától értetődő volt, hogy mindig az adott pillanatban kellett a végleges párbeszédeket rögtönözni, de olykor az egész koncepciót megváltoztatta egy-egy előre nem látható esemény. Egyszer kiderült például, hogy a derékba tört karrierű színészt alakító Nagy Zsolt fél napig nem tud részt venni a forgatáson. Hát úgy alakították át a sztorit, hogy dührohamot kap, és leszedálják.

S ez nemhogy rontott volna a filmen, egyenesen előnyére változott, a figura is hitelesebb lett. Az is időközben derült ki, hogy ki éli túl az egész kalandot. Maga Novák is azért szállt be színészként a csapatba, mert meglátása szerint az improvizációs folyamatot nem lehet kívülről irányítani. Hozzáteszi, nem volt neki idegen a terep, mert gyerekkorában Xantus János és Bódy Gábor filmjeiben már belökték a kamerák elé: – Azért nem szeretnék továbbra sem színész lenni.

A filmhez megszerzett pénz valóban semmiség: mintegy kétmillió forint, amit szintén szakmabeliek, a filmprodukciók könyvelését végző Csutak Tamás és Nagy Lajos cége állt. És a Fekete leves mégsem csak egy lakásbelsőben játszódó vérengzés. Tele van akcióval: lövöldözés, autós üldözés, sőt még helikopteres mutatvány is a nézők elé kerül majd. Az alkotók szerint nem lesz kevésbé látványos, mint bármely magyar film. Kétmillió ehhez kevésnek látszik, de elmondják: pénzként lehet számítani a közreműködők lelkesedésére, a kapcsolataikra, a baráti szívességekre.

Egyfajta közösségi finanszírozást működtetnek. Ha a magyar mozikban és másutt – tévé és külföldi eladások – sikeres lesz a film, akkor a bevételből mindenki részesedik. Aki energiáját, idejét és szaktudását áldozta a filmre, tulajdonképpen tulajdonossá, ha úgy tetszik, producerré vált. A kétmilliónyi készpénzt ahhoz kell mérni, hogy ha mindenkit piaci áron megfizettek volna, úgy 350 millióra lett volna szükség. De Novák Erik állítja, ők a Nyócker, a Zuhanórepülés és a Herminamező forgatása során megtanulták, hogy lehet „szarból várat építeni”. Az a feladat nekik szinte gyerekjáték, hogy a vásznon a kész mű sokkal jobban nézzen ki, mint amennyibe került.

Nagy Zsolt éppen ráért