A magyar hiphop megtalálta a hangját

Hét éve találkoztunk először a mostanihoz hasonló helyzetben. Akkor még az első, Körkorkép című nagylemez volt a téma, a Punnany Massif frontembereivel egy pécsi utcán interjúztunk, talán még fáztunk is egy kicsit, miközben a fotós próbálta kihozni a sanyarú fényviszonyokból a legjobbat.

Úgy, ahogyan egyébként Felcser Máté, vagyis Rendben Man, és Farkas Roland, azaz Wolfie is próbálta kimaxolni a kevésbé sanyarú, de ideálisnak azért semmiképpen sem mondható magyar hiphop-helyzetet. Szemléletüket tekintve félig, helyzetüket tekintve viszont egészen underground csapat volt akkor a PM, amely karakteres zenei és szövegi világával – rémületes közhely – új színt lopott a magyar rapbe. Akinek volt füle az ilyesmire, már az akkori cuccokba is belehallotta a sikerpotenciált.

Ezt az utalványt az elmúlt hét év alatt rendesen beváltotta az idén tízéves formáció: az első lemezt a 2011-es ShenKick követte, egy évvel később jött a SunKick, az idén pedig a Fel #1. Ez utóbbit, azt ígérik, jövőre két korong is követi majd, a kettes és a hármas számú, nyilván. Nemcsak a diszkográfia bővült az idők során: mostanában konkrétan nincs nélkülük komoly fesztivál, de saját jogon is megtöltenek több ezer fős helyeket.

Nemrég azonban nem óriási színpadon, rajongók előtt kellett, hogy helyt álljon Rendben Man: a TEDxYouth@Budapest konferencián tartott előadást, amelynek keretében azt mutatta be, milyen munkafázisok szükségesek egy dal elkészítéséhez. E folyamatokat ráadásul illusztrálta is, a példa a Láttam már szebbet című PM-dal volt, ennek felépítésébe tekinthettek be a „laikusok”. Kiderülhetett, milyen dolgokra érdemes figyelni, ha a komponista már eleve szöveg alá készít zenét, hogyan lehet különböző hatásokat elérni látszólag oda nem illő elemek használatával, vagy hogy mennyi mindenből válogathat egy zeneszerző-producer, amikor dalt ír, kezdve a rendelkezésre álló hangmintáktól a szoftvereken és élő hangszeres megszólalásokon keresztül egészen a stílusokig. Hiszen itt egyebek mellett azt is bemutatta Felcser, mi lehetett volna még a dalból, ha mondjuk punk vonalon indulnak el.

A zenekart tehát nem „csak” a közönség, de a szakma is elismeri most már. Felcser és Farkas szerint az igazi Punnany Massif három évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor az MR2 Petőfi akusztikus koncertre kérte fel őket, az a májusi fellépés nagyon összerántotta a zenekart. Ezután egy ideig még váltakozva adtak zenekari koncerteket és vállaltak el úgynevezett soundsystemes fellépéseket, ahol a két MC mellett egy DJ volt a színpadon, később ez az arány jócskán eltolódott az egész színpadot belakó koncertek felé, ma már szinte csak ilyesmire van példa.

Mindketten azt mondják, sokkal izgalmasabb, többváltozós egy-egy élő megszólalás, nagyobb a rizikó, ezzel párhuzamosan viszont nagyobb a siker lehetősége is, ráadásul a fejlődésre is nagyobb így az esély. Jelenleg tízen vannak, azMC-k mellett Meszes Balázs, Iványi Szabolcs, Bolbach Gábor, Piszkár Bálint, Lipics Gergő, Szekeres Norbert, Kerekes Kornél és Czimerman Csaba alkotja a zenekart. „Azt szeretjük, ha mi is jól szórakozunk koncert közben. Ez tud életben tartani egy produkciót hosszú távon” – így Wolfie. Ahogy a népszerűségre, sikerre vergődött, az underground hiphopból induló csapatok általában, a PM tagjai is megkapják néha a hardcore rap arcoktól, hogy elárulták a műfajt és amit játszanak, popzene, ám ezek a vélemények nem hozzák zavarba őket. „Az a legfontosabb, hogy a gondolataid eljussanak a hallgatóhoz, ez a zene küldetése. Magyarország tele van jó gondolatokkal, amelyek egy része sajnos a pinceklubokban marad…” – mondja Rendben Man. Wolfie szerint pedig teljesen mindegy, a „haterek”, vagyis a gyűlölködők mit mondanak, ha egy produkció működik.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

Az is nagyjából az utóbbi három év eredménye, hogy a hiphop egyre nagyobb teret hódít a magyar mainstream médiában is. Mindez összefügg vajon a Punnany Massif mégiscsak szövegalapú, legtöbbször hiphopra lüktető zenéjének sikerességével? Világtendenciáról van szó, felelik szerényen. Wolfie szerint a gazdasági világválság is rádolgozott erre, hiszen a rap már kezdetben is a nyomor egyik szócsöve volt, s ez nem változott, úgyhogy nem véletlen, és nem is egy-két zenekar érdeme, hogy a dühösebb zenék egyre nagyobb teret kapnak. „Megjött az emberek hangja, elkezdtek hangosan gondolkodni arról, mire van szükségük és mi nem tetszik nekik” – állítja Felcser, aki szerint az is hozzájárult a műfaj terjedéséhez, hogy ma már lényegesen könnyebb beszerezni a vonatkozó a technikai eszközöket, mint korábban. És persze organikusan is rengeteget fejlődött a magyar hiphop: egyre több a minőségi produktum, kialakultak iskolák, kialakult egy sajátos nyelvezet, a most induló csapatok már nem mindig kénytelenek elkövetni a zene vagy a szöveg, illetve a dinamika olyan hibáit, amelyek elől az úttörők még nem tudtak kitérni. A magyar hiphop megtalálta a saját hangját.

Rapfesztivál

Holnap este a Syma Csarnokban rendezendő Hiphop Allstars Festival keretében mutatja meg magát a magyar rap tekintélyes része. A Punnany Massif mellett ott lesz a Hősök, az Akkezdet Phiai, Essemm, Siskafinuccsi, a DSP, Fluor, Halott Pénz, Sub Bass Monster, az Animal Cannibals, Ganxsta Zolee és a Kartel, Dopeman, Beat, valamint Curtis + BLR is.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

 

Két úttörő: Rendben Man és Wolfie
Két úttörő: Rendben Man és Wolfie
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.