Átmeneti idők – lehetne a pontosabb cím, amivel a szocialista korszak ideológusai nyugtatgatták az alattvalókat. De hát mindig az átmeneti idők tartanak a legtovább, amelyeknek azután úgy lesz végük, hogy semmit sem oldanak meg abból, amit ígértek. Futó viszony – ez gyakori ágyjelenetekre utalhat, mintha egy vaskosan erotikus szövegtestet tartogatnánk a kezünkben olvasás közben. Ám ha figyelmesen nézegetjük a címlapot, amelyen vörös csillagok kandikálnak be a szobaablakon, rájöhetünk, hogy itt nem a testeké a főszerep.

A regény szerelmespárja – ha egyáltalán azok, és nem csupán szexuális partnerek – egyszerű írói csalétek, mert szexelés közben, előtte és utána, sok mindent el lehet mondani Románia történelmének politikával súlyosan terhelt elmúlt fél évszázadáról. A szerzőről tudható, hogy valamikor egy politikai elemző folyóirat főszerkesztője volt. Szépirodalmi tevékenységében sem tagadja meg ezt a hívatást.

Magyarul is olvasható két regénye (a mostani mellett az Elveszett délelőtt) végén mindig ott van egy-egy táblázat a szereplőkről, egy afféle ki kicsoda. Akár egy szociálpszichológiai hálót is lehetne rajzolni, amivel jelentősebben segítenénk a sűrű szövésű regény olvasóinak dolgát: ki kivel miféle kapcsolatban állt?

Merthogy itt Románia legújabb kori történelmébe lehet belevesznie annak, aki kedveli az efféle időutazásokat. Ne szépítsük, a Ceausescu-éra közepében járunk. A szerencsés olvasó, aki nem élt még a Rákosi-korszakban, csak Kádár egyre puhuló, majd szétomló rezsimjében gyűjthetett később történelmivé váló tapasztalatokat, itt szembesülhet vele, milyen az, ha a diktatúra nemcsak a hálószobákba, de még a szülőképes nők legintimebb szférájába is behatol.

A válás súlyos teher, kitörölhetetlen folt a káderlapon, legális abortusz pedig nincs, csak angyalcsináló asszonyságok dolgoznak nagy titokban a háttérben. Sokat írtak-beszéltek egykoron, főként a hatvanas-hetvenes években a konvergenciáról, amely a két szemben álló politikai rendszert, szocializmust és kapitalizmust fűzi össze. Vezető hazai eszmecsőszök persze erősen kárhoztatták ezt az elméletet. A konvergencia azonban házon belül, a szovjet szatellitállamokban még jobban érvényesült.

Annyira azonban talán nem, hogy a fordító többször is KISZ-ként emlegeti a romániai kommunista ifjúsági szervezetet – megtévesztve a gyanútlan hazai olvasókat. Nem történelmi regény ez az ötödfélszáz oldalas, szempróbálóan sűrű szedésű könyv, és szerelmes regénynek – román románnak – sem lehet olvasni. A boldognak hitt XIX. századi regényhősök még kereshették privát örömeiket a magánéletben, ha a politika nemet mondott érvényesülési vágyaikra (lásd Stendhal szinte egész életművét).

Ma nincs erre lehetőség, a hatalom mindenhová bekukucskál. Nem kellenek már szekusok, ott a világháló. Elgondolni is rettentő, mi lett volna, ha a „Kárpátok géniusza” megéri, és főként megérti az internet (ki)használásának lényegét. A regény középpontjában álló futó viszonyra, egy férjes asszony és munkatársa szerelemnél kevesebbet, a puszta szexnél többet ígérő kapcsolatára mégiscsak illik ez a kifejezés, ugyanis a lopott boldogságuk sem tud kiteljesedni.

Iróniának is vehetjük a kimért időben, már-már házassági rutin szerint zajló találkozások hol sietős, hol részletező leírását. A két főhős, no meg a többiek legnagyobb baja ugyanis, hogy nem pusztán a szerelmi, hanem egész életükkel futó viszonyban vannak. Máról holnapra élnek, nemcsak életszínvonalukban, hanem erkölcs, humánum, érzelmek viszonylatában is. Sietősen és rosszul. De hát az egész kelet-európai világ – függetlenül diktatúráik lazaságától vagy keménységétől – ebben élt jó négy évtizeden keresztül.

Nincsen sorsuk ezeknek a regényalakoknak. Nemcsak Kertész Imre Köves Gyurija volt sorstalanságba vetve: a Kárpátokon innen és túl legalább két emberöltőnyi generációtól vették el a szabad választás lehetőségét. Még Camus antihősének, a Közöny gyilkossá váló Meursault-jának is van választása. Gabriela Adamesteanu táblázatba foglalt harminckét regényfigurája azonban tehetetlen báb egy rettegett hatalom kezében: mintha kártyalapok volnának egy primitíven sátáni játékmester markában.

Európa, 446 oldal, 3400 forint