És még magyarul is beszélnek...

Próbálom valami értelmét megtalálni annak a másfél órának, amely alatt a Fordulópont című filmet néztem. Nagy rajongója vagyok Francois Cluzet-nek, mint mindenki, aki nézi a mostani francia mozit.

Nekik ő a Cserhalmi Györgyük vagy Csányi Sándoruk, nem szívesen hagyják ki egy filmből sem, meg is értem, de azért másfél órán keresztül bámulni a robinzonosra megnövesztett és nagyon kevéssé robinzonosan festett haját, nem valami nagy szórakozás.

Márpedig mást nem nagyon ajánlanak. Talán akik nem megszállott vitorlázók, rácsodálkoznak arra, hogy ekkora hajóval már át lehet kelni az óceánokon, a megszállottak meg irigykednek, hej, ha ők is köztük lehetnének. Amúgy azonban a forgatókönyv halálos biztonsággal megy el minden lehetséges konfliktus mellett. A versenyhajóra fölszáll egy potyautas? Nem éppen az életből ellesett jelenet, de lehet vele kezdeni valamit, egy ember helyett ketten vannak, nyilván kialakul közöttük valami kapcsolat, ahogy Robinson és Péntek között, beszélnek, utálják egymást, generációs különbségek, csöndes rasszizmus, apa és fiú viszony. Mindez persze már bonyodalmasabb, nagyobb tehetséget kíván, mint a hullámok fényképezése és a vitorlavásznak csörlőzése, nem is lesz belőle semmi. Van hátrahagyott család, konfliktusokkal, bár már azt sem értem, hogy miért a mostohajelölt neveli a kislányt, hát nincs annak a gyereknek anyja? Ha nincs, azt is megmondhatnák, de nem mondják, álkonfliktusokkal és álkibékülésekkel teli a szárazföldi légkör. Nincs elmagányosodás, folyamatos a kapcsolat a világgal, hála az Apple cég termékeinek. Ezek szerint már a tenger közepén is lehet internetezni, a remetéknek végképp leáldozott.

Láthatóan tévedés az egész film, csak az nem világos, hogy mi helyett készült el. Mert lehetne valami kis színes a Discovery Chanelen, milyen a Föld körüli verseny belülről, van olyan, mint amit legutóbb láttam ott, egy pucér ember csigát evett heteken át, aztán egy nap, csodák csodájára, szarvánál fogva fennakadt egy kecske, csak le kellett mészárolnia. Vagy lehetne valami Tom Hanks-féle embernek maradni történet, nem a győzelem számít, hanem a feladat, és aki teljesíti, az a végén magához ölelheti a családját, szép feleségét és jól nevelt kislányát.

Mindkét változatból azonban jobb az eredeti, kellemesebb a tévé előtt szörnyülködni a szélsőséges időjárási körülményeken, jobb egy garantáltan felszínes amerikai filmet látni arról, hogy az emberi jóság előtt a sors is fejet hajt, mint hagyni, hogy felpiszkálódjunk, ez mégis európai mozi, több affinitással a ki nem mondottak és a lelki rezdülések iránt. Szó sincs róla. Ez csak egy igen közepes film sok tengerrel, széllel és vitorlával. Pont olyan, mint a címe. És még szinkronizált is, így aztán a nyelvtanulóknak sincs örömük benne.

Fordulópont
Forgalmazza az MTVA

 

A francia Csányi Sándor: Francois Cluzet
A francia Csányi Sándor: Francois Cluzet
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.