MMA-sok döntik el, ki lehet a Nemzet Művésze
„Egy ekkora létszámú jelölő, valamint döntéshozói kör, illetve egy összművészeti díj esetében a gyakorlatban kizárt a véleménymonopólium kialakulása” –véli Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára. A tisztségviselő úgy látja, a Nemzet Művésze díj odaítélésének módja garantálja, hogy ez a cím valóban „nemzeti”, nem pedig MMA-elismerés lesz. Arra a kérdésünkre, hogy mi korlátozná az MMA-t abban, hogy ne kizárólag jobboldali kötődésű vagy a holdudvarba tartozó személyeket díjazzon, azt a választ kaptuk: „Ahogy az a törvényjavaslatból is kitűnik, a díjat az Országgyűlés alapítja a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselői személyes megbecsülésére. Az MMA a jogszabály szerint gondozza a díjazás folyamatát, vállal meghatározó szerepet a döntésben. (...) A törvényjavaslat szerint a díjra javasoltnak 65 év felett kell lennie (táncosok esetében 50 év) és Kossuth-díjjal kell rendelkeznie. Kossuth-díjban a kulturális és művészeti alkotások terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményeket elért személyek részesülhetnek. A Kossuth-díj birtoklása tehát már önmagában véve garanciát jelent arra nézve, hogy nem méltatlan személy kerül a díjazottak közé.”
Az elmúlt hét végén került nyilvánosságra, hogy újabb fontos feladatot és jogosultságot kap a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az újonnan alapított Nemzet Művésze díj odaítélési folyamatában oroszlánrésze lesz a Fidesz–KDNP által az alkotmányba emelt korábbi magánegyesületnek. A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere által kezdeményezett új jogszabály már a parlament előtt van.
A címet az MMA elnöke és a miniszterelnök fogja átadni – derül ki a tervezetből. A 11 tagú Nemzet Művésze Bizottságba, amely a díjazottakat kiválasztja majd, nyolc tagot a műakadémia elnöke kér fel, a kilencedik ő lesz a bizottság elnökeként, két tagot a kulturális miniszter határozhat meg. A tagoknak és a bizottsági elnöknek Kossuth-díjasnak kell lenniük, ha az MMA-elnök esetleg nem lenne az, akkor maga helyett állíthat valakit, aki megfelel a kritériumnak. Fekete György, mint tudjuk, Kossuth-díjas.
Fölvetődik a kérdés: nem lett volna érdemes egy „nemzeti” cím odaítélése érdekében a konkurens Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát is felkérni, hogy a bizottságba delegáljon legalább négy főt. Vagy a cím odaítélését minisztériumi döntéskörben tartani.
A tervezett díj amúgy nem illeszkedik a művészeti címek eddigi rendszerébe. A Nemzet Művésze díjat megkaphatják olyanok, akik Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere vagy a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím díjazottai, de az újabb címmel járó életjáradékot nem utaljak át nekik.
Ez az életjáradék nem kis összeg, a mindenkori minimálnyugdíj huszonháromszorosa. Jelenleg körülbelül havi 655 ezer forint.
A nemzet művészeinek számát 70 főben állapítja meg a törvénymódosítás: 11 fő a színházművészet, 12 fő az irodalom, 10-10 fő a zeneművészet és a képzőművészet, 6-6 fő a filmművészet és az építőművészet, 3-3 fő a táncművészet és a népművészet, 7 fő az iparművészet, valamint 2 fő a fotóművészet területéről. A listát 2015. november 5-ig – az MMA alapításának évfordulójáig – kell feltölteni.
Semmi meglepőt nem látok ebben, igazából ez a már meglévő folyamat betetőzése – reagált a díj megalapítására Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke. Az odaítélő bizottság összetétele csak fokozza a gyanút, hogy az elismerések politikai preferenciák mentén dőlnek majd el. Ezt a balsejtelmet csak olyan kuratórium oszlathatná el, amely a művészeti ágak reprezentatív szakértőiből állna össze. Ám erre egyelőre nem lát esélyt, hiszen kisebb ügyekben, például a József Attila-díjnál sem sikerült megnyugtatóan rendezni az elismerések odaítélését. Mészáros úgy véli: az új díj csak fokozza majd a már meglévő kultúrharcot. Probléma, hogy az MMA-val szemben, annak hitvallása és vezetője miatt, mára eléggé nagy a bizalmatlanság. Így, akkor sem biztos, hogy a díjazottak elfogadják a címet, ha a főként MMA-tagokból álló bizottság demonstratíve másfajta szellemiségű alkotókat is elismerne, hiszen ez a szervezet legitimizációját is jelentené.
