A Kisfaludy kapitánya
A világosi fegyverletétel után sokan menekültek a Bakonyba. Balatonfüredről Keöd Józsefék háza közelében vezetett az út a hegyek közé. A szülők gyakran bujtatták a menekülő honvédeket. A gimnáziumot Veszprémben letudó fiatalembert szülei papnak szánták. Keöd József azonban olyan pályát keresett, ahol lázadó szelleme érvényesülhetett. Így történt, hogy szülei beleegyezése nélkül (Füredi József néven) színésznek ment.
A Molnár György színigazgató által 1861-ben létesített Budai Népszínház alapító tagja lett, majd Szuper Károly színtársulatában kötött ki. A színpadon elmondottakat nem lehetett annyira cenzúrázni, mint az írást: ne feledjük, a Bach-korszak évei ezek. Az 1867-es kiegyezés után szabadabb lett a légkör. Keöd József felhagyott a színészettel és belépett a Duna Gőzhajózási
Társaságba. 1870-ben megjelent a Gyakorlati hajó gőzgéptan és kazán isme című könyve, ami ezen a területen az első magyar nyelvű szakmunka. Később hazament Balatonfüredre, és 1873-ban a Balaton egyetlen gőzhajójának, a Kisfaludynak lett a kapitánya. Ezután írta meg a Gőzkazán robbanások okai című könyvét, ami a maga nemében szintén az első magyar nyelvű írás. Már az 1880-as évek elején hangoztatta, hogy fejleszteni kell a hajózást, például úgy, hogy a Balaton hosszában is járjon egy hajó. Ugyanígy sürgette, hogy minden évben javítsák meg a Kisfaludy hibáit. Nem hallgattak rá, az országos hajózási felügyelőség 1887-ben a hajót kitiltotta a Balatonról. A kapitány reménytelennek látva a hajó – és önmaga – jövőjét, kilépett. A részvénytársaság megszűnt. 1897. november 22-én halt meg Balatonfüreden.
KÜZDELEM A FILOXÉRÁVAL
A Balaton legkiválóbb hajóskapitányaként emlegetett Keöd József kiváló szőlész is volt, aki a Franciaországból behurcolt loxéra járvánnyal is megküzdött. Részt vett a kórokozó elleni vegyszeres kísérletekben és a felvilágosításban. A Zalai Közlönyben 1879-ben Phylloxera itt, phylloxera ott! címen jelent meg tanulmánya. Erőfeszítésének és szerencséjének köszönhetően szőlőjében a loxéra kevés kárt tett. 1880-ban adta ki a Népszerű szőlőművelés és borkezelés című művét, amely hosszú éveken át a vincellériskolák tankönyve volt. Borai bel- és külföldön egyaránt keresettek voltak, díjakat nyertek, az 1896. évi millenáris kiállításon azonban súlyos szívbaja miatt már nem lehetett jelen.
I!
NÉV: Keöd József (1839–1897)