Próbáljuk tanítani őket beszélni. Liszt csak átsuhan néha a hajával, állandóan bőrgyógyászhoz készül, de nem talál halhatatlant. Egyébként együtt tanulunk főzni Brunszvik Teréztől. Ady ideges mostanában. A Liszt Ferenc téren van szobra, nem érti, miért nem róla nevezték el a teret. Vagy miért nem nevezik át most. Az ilyesmi nem tart semeddig. Balassival sok a gond, iszik és balhézik. Főleg Janus Pannoniusszal, amiért az elvállalta a pécsi püspökséget. Berzsenyit és Csokonait kerülöm, írtam két durva kritikát róluk. Pitiánerek: ők nem a Himnuszt éneklik, ha nemzeti ünnep van, hanem a Boldogasszony, anyánk-at.

– És a nők?

– Báthory Erzsébet tetszik, de megközelíthetetlen. Egyedül lakik, vedeli a Bloody Maryt. Az egri nők lakosztályában néha szóba áll velem valaki, és volt egy kalandom a lilaruhás nő modelljével, aki pilates tanfolyamokat tart a többieknek a múzsa-szárnyon. Léda a legidegesítőbb, problémázik, amiért Csinszka–Ady fülbevaló párt árulnak a Művész moziban. Fráter Erzsi Madáchot üldözi, ráadásul Veres Pálné is átjárkál az önjogos épületből a múzsákhoz, ő is szerelmes Madáchba.

– Ők is halhatatlanok? A múzsák? Léda meg Fráter Erzsi?

– Persze. És vannak tiszteletbeli tagok, akik soha nemléteztek. Esti Kornél, a félszemű Trivulzió…

– Kérdeznék valamit. Mit jelent az a sor a Himnuszban, hogy „hozz rá víg esztendőt”? Nem azt kellett volna írni a szerzőnek, hogy esztendőket? Ha már a balsors régen tép.

– Szilveszterkor írtam. Mit jelentene? Hogy boldog1823-at!

Elmondta, mennyire tetszik a sírja. Érzékletesen lefestette a fehérmárvány síremléket, beszámolt a csónak alakú, faragott fejfákról, amelyek a temetőben sorakoznak. Szatmárcsekén ritkán jár, néha szilvalekvár-fesztiválon, vagy cinkefőzőversenyen jelenik meg, szigorúan szemüvegben. Mesélt a jobbágyfelszabadításért folytatott küzdelméről, és hogy miként mondott le, amikor felszólították, hogy az örökváltság ellen szavazzon.

– Kossuth lapja gyászkeretben jelent meg –merengett –, nagy dolog volt. Széchenyi méltatott a búcsúvacsorámon.

Megfigyelők jártak a nyomomban. Szekéren ért a vihar, ott fáztam meg. Egy hétig húztam még, aztán haltam volna meg.

Az járt a fejemben, hogy ha a józan ész nevében nem lennék kénytelen hinni abban, hogy skizofrén ápolt ül velem szemben, ha tényleg Kölcseyvel utaznék, mit mondana vajon a mai állapotokról: ő, aki szerint az európai művészet fejlődését nem segítette elő a kereszténység, mert nemzetek fölötti ideológiájával egységesítette a kultúrát, mit gondolna az Európai Unióról? Mert azt is írta, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg. Közeledett az állomás. Felpattant.

– Várjon, még annyi mindent akartam mondani! Ne akaszkodjon senkire! Ne akarjon megfelelni! Ne hagyja, hogy elvegyék, ami fontos! Ne féljenek! Ne engedjék!

Vérben forgott egyetlen szeme. Centiméterekre megközelítette az arcomat, onnan ordított.

– Örömében és keservei közt szünetlen szeretettel viseltessen az emberiséggel, melynek kebeléből az erény magvai még soha ki nem száradtak! Várjon! Azt hiszi, méltatlanul lettem halhatatlan?! Maga szerint is csak Erkel miatt nagy mű a Himnusz? 1844-ben zenésítette meg! Addigra már mindenki ismerte! Az antikvitásig nyúltam vissza a felépítésében! A legősibb magyar dalritmusra építettem! Az ütemhangsúlyos verselés mögött ott a trochaikus lejtés! Nem tetszik a halálvízió? A nemzethalál felvetése csak retorikai eszköz!

– üvöltötte. Visszanéztem rá, mielőtt kiléptem a fülkéből. Remegett, jobb kezével szorította a Hymnus kéziratát, miközben a ballal magára erőltette ébenfekete napszemüvegét.

EGRESSY ZOLTÁN

Író. Ez az írása is benne van a Majd kiszellőztetsz címmel a Kalligram Kiadónál ősszel megjelent novelláskötetében.

I!

Négy tárcaszerző váltja egymást ezen az oldalon:

11. 15.

DOROS JUDIT A Népszabadság munkatársa, miskolci tudósító. 2005-ben jelent meg Átkozott, édes föld című novelláskötete, Gyöngyöspatáról írt riportkönyve 2012-ben e-könyvként látott napvilágot.

11. 22.

FÁYMIKLÓS Zenekritikus, színház-, film- és ételbíráló, a Népszabadság állandó munkatársa.

11. 29.

LOVAS ILDIKÓ Szabadkán élő író. Legutóbbi regénye, a Kis kavics 2010-ben jelent meg. Új művét Cenzúra alatti címmel jövőre adja ki a Kalligram kiadó.