A tudomány poétájának nevezte egyik méltatója, és méltán, az 1988-ban elhunyt Kollányi Ágostont, aki ma volna százéves, s a természetfilm nagy magyar alkotójaként vonult be a hazai filmográfiába. Egy olyan műfaj képviselőjévé, melyet ma politikától, játékfilmes erőszaktól és bulvár marhaságoktól megcsömörlött tévénézők milliói néznek szakmányban, szinte kizárólagosan külföldi dokumentumcsatornákon. Sajnos magyar gyártású film elvétve bukkan fel valamelyik program kínálatában, és azok is jobbára régi produkciók. A matematika– fizika szakos tanárból reklámfilmes kitérővel világhírű természetfilmessé vált Kollányi a magyar tudományos ismeretterjesztő film nagy korszakának talán legkiemelkedőbb képviselője. Bölcsők című alkotása már 1957-ben Technikai nagydíjat nyert Cannes-ban, az Örök megújulást pedig a világ több mint hatvan országában vetítették. Ezen kívül – Vancsa Lajos kamerájával megtámogatva – még több egész estés filmet készített, az Állatok válaszolnak, a Noé bárkái és az Álmodik az állatkert című alkotásokat, melyek mellett megközelítően száz rövidfilm őrzi keze nyomát.

A Kollányira emlékező ünnepségsorozat keretében ma a FilmesHázban kiállítás nyílik és nyilvános beszélgetés eleveníti fel a Kossuth-díjas filmrendező munkásságát; november 12-én pedig az Uránia filmszínházban kerül sor a digitálisan felújított és DVD-n is kiadott Noé bárkái díszbemutatójára. (Palugyai István)