Egyéves a Játékszín 2.0
– Két éve azért harcolunk, hogy ne szűnjenek meg budapesti színházak. Ezzel persze együtt jár sokak rosszallása. Megszoktam, hogy én hol a vörös elvtárs vagyok a Klubrádióból, hol pedig a miniszterelnök feleségének kedvenc színésze – mondja Németh Kristóf, aki nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy az állam dotál egy magánszínházat. Nemcsak megmaradt a Játékszín, hanem több mint száz embernek adnak állandó munkalehetőséget. Az igazgató úgy véli: már az is állami támogatásnak számít, hogy a taomecenatúra kapcsán bizonyos mennyiségű társasági adót átenged a költségvetés – többek között – a teátrumoknak. Ez minden regisztrált előadó-művészeti intézménynek jár.
Egy évvel ezelőttig anyaszínháza, a Budapesti Kamara megmentésére fókuszált Németh és munkatársa, Bank Tamás. A Játékszínre eleinte nem is gondoltak, mivel úgy tudták, Balázsovits Lajos igazgató tárgyal a magánosításról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. Csak akkor került képbe a Teréz körúti teátrum, amikor százmilliós nagyságrendű adóssága miatt a Kamaraszínházról le kellett mondaniuk (a céget a mai napig nem számolták fel). Tavaly nyár végére tudták meg Némethék, hogy Balázsovits-csal befejezte a tárgyalást a vagyonkezelő. Új koncepciót írtak a Játékszínre, tudták, más alapokon kellett működtetni a befogadó bulvárszínházat, mint ahogy a Kamarát tervezték.
A céget 3,1 millióért, valamint a 15 milliós adósság törlesztéséért vették meg. A tetemes hiány a megszűnt fenntartói támogatásból jött össze. Az állam 2011 decemberében döntött a megszüntetésről, a következő év májusáig adott extra támogatást az évad befejezéséhez, de a végelszámolási időszakban gyűltek az adósságok. Németh Kristóf hangsúlyozza: a pletykák dacára a Játékszín privatizációja nem titkos, vádlóival szemben pert is nyert. A teátrum azért „magán”, mert nem az állam a tulajdonosa.
Az új vezetőség mindezek felett privát pénzből tízmilliós nagyságrendű összeget fordított az épület felújítására – a padlózat rendezésétől a kazán cseréjéig. Az állami 63,4 milliótól a társaság eddigi invesztícióinak megtérülését is remélik. Lévén nonprofit a cég, ezt is vissza kell majd forgatniuk a működésbe. A direktor szerint kifejezetten jó üzletet kötött az állam velük, mert ez a cég egyáltalán nem ért ennyit. A kerület tulajdonában lévő ingatlanba beépített tárgyak pedig biztosan nem. Az előadások sem jöttek automatikusan a kft.-vel, csak az a lehetőség, hogy megvásárolják a produkciók jogait.
Kismillió pályázati lehetőséget találtak, a legtöbben nem nyertek. Az előadó-művészeti törvény szerint regisztrált Játékszín pályázatát a miniszter által felkért szakmai kuratórium ugyan nem találta támogathatónak, de a színházművészeti bizottság a döntést felülírva hétmillió forint támogatást ítélt meg nekik. Németh Kristóf megint azt mondja: megmentettek egy színházat, és közfeladatot látnak el. Mi hétmillió forint a korábbi 144-180 millióhoz képest?
Saját produkcióik vendégjátékára nyertek az NKA-tól 400 ezer forintot. A többszörös POSZT-díjas Bányavakságot Marosvásárhelyről hozzák el. Erre még jöhet pályázati pénz, de egy fillér támogatás nélkül is áttelepül a Játékszínbe a Bánya-trilógia első része, a Bányavirág, a korábbi, Alföldi Róbert vezette Nemzeti produkciója Stohl Andrással és László Zsolttal a főszerepekben. Ezekkel és Vámos Miklós sorozatával próbálják megtörni a bulváruralmat a Játékszínben, és rászoktatni a közönséget a kicsit eltérő történetekre. Ezekre persze nem fogynak olyan ütemben a jegyek, mint a szórakoztató produkciókra, de az előadás napjára nem marad üres hely. Meg is bántódnak a máshol elkényeztetett szervezetek, hogy itt csak pénzért lehet jegyet váltani – meséli a direktor. Náluk általában telt ház van, két hétre előre biztosan.
Némethék nem egy évre terveznek, bármelyik kormány által támogatható, hiteles programra törekednek. Náluk a magánszínház felelősségmegosztást jelent az állammal. Ugyanúgy, ahogy a Karinthy Színház esetében. Karinthy Márton több mint 30 éve a legkülönbözőbb rendszerekben is magánszínházat vitt. Eleinte önkormányzati segítséggel, most már állami támogatással is (a kiemelt kategóriába sorolták be).
És mikor azzal jövünk, hogy az Orlai Produkció valóban magánpénzből, maximum taosegítséggel működik, azt mondja Németh Kristóf: ő nagyon tiszteli Orlait, de nem egy volt állami céget mentett meg, hanem még a gazdasági válság előtti időben, nagy mecénással létrehozott egy újat. Nem kell fenntartania épületet, és vele együtt csaknem száz dolgozónak bért adnia. Nem ruház be közkincsbe, és meggyőződése, hogy a mai gazdasági helyzetben nem tudna állami pénz nélkül elindítani és sikeresen működtetni egy önálló magánszínházat.
Vendégelőadások:
- Székely Csaba: Bányavirág
- Csukás–Bergendy: Süsü, a sárkány kalandjai
- Vámos Miklós: Kész regény
- Klezmer Kabaré
- Jean Cocteau: Emberi hang
- Talamba: 60 perc alatt a Föld körül
A repertoár:
- Marc Camoletti: Hatan pizsamában
- Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes
- Robert Harling: Acélmagnóliák
- Jack Popplewell–Robert Thomas: A hölgy fecseg és nyomoz
