A húzónév itt természetesen Caravaggio, ez a szabálytalan életű, s pályája végén gyilkosság miatt száműzött zseni, aki rejtélyes és sötét festészetével hosszú időre tematizálta kora piktúráját. Új témákat, új festői hatásokat hozott, amelyeket a budapesti kiállításon szinte elemzésszerűen bontanak ki. A csendéletek, a kocsmai jelenetek, a biblia véres epizódjainak megjelenítése mind-mind rá jellemző témaválasztások, amelyekkel a követők egész sorának adott példát. Nem beszélve naturalizmusáról és drámai fény-árnyék hatásairól.

A bemutatott 141 képből harminc a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből származik

Baán László igazgató szerint az egy négyzetméterre jutó Caravaggiók száma e kiállításnak köszönhetően jelenleg valószínűleg Budapesten a legnagyobb. Kilenc mű látható a művésztől, ami tekintve, hogy ismert életműve hatvanvalahány kép, valóban jelentős tételnek számít. Egyébként az itáliai barokk ilyen méretű, száz festő munkáját felvonultató, enciklopédikus bemutatása igen ritka, hangzott el a csütörtöki sajtóbejáráson. Talán azért is, tesszük hozzá, mert a barokk kissé nemszeretem stílusa a mai múzeumoknak, a mai ember nehezen fogadja be dagályosságát, teatralitását, mitológiai és bibliai mondanivalóit.

De valahogy mindig érdekesek a részletek. A budapesti tárlaton is szinte minden egyes kép mögött rejtőzik valamilyen érdekes üzenet, vagy az alkotó, vagy egy festészeti megoldás, vagy egy kép története, részlete az, ami a barokktól idegenkedő közönséget megragadhatja. Szerencsére a mostani kiállításon ezekre sok helyen rövid, magyarázó feliratozással fel is hívják a figyelmet, ahol pedig nem, ott magáért beszél a látvány.

Itt most a kiállítás néhány kuriózumát szeretnénk kiemelni. Caravaggio korai, csendéletekkel jellemzett korszakát a Fiú gyümölcskosárral és a Gyíktól megmart fiú című festmények képviselik. Megjelenik a festő egyik legnagyobb ellenlábasának, Giovanni Baglionénak egy munkája (a Mihály arkangyal legyőzi Lucifert), aki – mint a kiállítás kurátorától, Dobos Zsuzsannától megtudhattuk – anno feljelentette Caravaggiót és barátait, amiért azok gúnyverseket terjesztettek róla a római tavernákban. Stílusát azonban, mint az említett kép is tanúsítja, mégis követte. De itt van legjobb barátjának Orazio Gentileschinek egy műve, a Keresztvitel is.

A tárlat talán legnagyobb szenzációja, hogy egymás mellett látható Caravaggio Salome keresztelő Szent János fejével című képének két variációja, az egyik Madridból, a másik Londonból érkezett. Mellettük a téma megannyi követője, köztük a világ egyik legtöbbet reprodukált munkája, Cristofano Allori Judit Holofernész fejével című remeke.

Külön termet kapnak a Caravaggio kortárs ellenhatásának tekinthető bolognai akadémia mesterei, akik szembefordultak a vad zseni drámai naturalizmusával, finomabb, klasszicizáló kompozíciókra törekedtek, mint a kiállításon is látható Annibale Carracci és legnagyobbjuk, Guido Reni.

A kibontakozó, lángoló barokk festészete több olasz városhoz, Rómán kívül Nápolyhoz, Firenzéhez, Velencéhez kötődik, s olyan nevek fémjelzik, mint Pietro da Cortona, Bernardo Strozzi vagy Mattia Preti, akiktől meghatározó munkákat láthatunk Budapesten. A barokk által kedvelt műfajokból pedig, különösen a portrékból és csendéletekből külön termet állítottak össze. Különösen érdekesek a trompe-l’oeil, vagyis szemet becsapó festmények, melyek közül itt a Mediciek számára készült, Kabinetszekrény ritkaságokkal című munka vonzza majd a legtöbb érdeklődőt valószínűleg. Tényleg olyan, mint egy nyitott ajtajú vitrin a falban, pedig csak egy vászonkép.

A korszak fináléja Velencében játszódott, a XVIII. században az adriai városállam volt az olasz festészet legfontosabb központja. Jeles mesterei közül Tiepolo, valamint Piazette és Sebastiano Ricci munkásságát emelik ki több képpel. A tárlat végén a barokkból kivirágzó itáliai rokokó is megjelenik. A bemutatót a jellegzetes, XVIII. századi velencei veduta műfaja zárja, mely főleg az itáliai utazások divatja nyomán virágzott fel, s legnagyobb mestere a tárlaton több művel is jelen lévő Canaletto volt.

A 141 bemutatott munkából egyébként harminc származik a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből, és több mint száz érkezett a világ mintegy hetven köz- és magángyűjteményéből.