Új korszak világsztárokkal
Az esemény vendége volt Edward, kenti herceg, akivel Orbán Viktor miniszterelnök együtt avatta fel a zenepalotában a Solti György nevére keresztelt kistermet. Ezután kezdődhetett a meghatóan szépre sikeredett nyitógála, melyet a helyszínen csak válogatott közönség láthatott: köztük egykori köztársasági elnökök, volt miniszterelnökök és a politikai, gazdasági, tudományos elit jelesei.
Soltinak, az intézmény világhírű tanítványának, aki pályája csúcsán a Brit Birodalom lovagja lett, az épület Liszt Ferenc téri sarkánál szobrot is állítottak, melyet a karmester-zongorista özvegye, Lady Valerie Solti és Martonyi János külügyminiszter avatott fel a gálaest előtt, kedden késő délután. Nem is akármilyen szobor készült: Párkányi Raab Péter alkotása lendületes, szerethető, a zenét impresszíven kifejező munka.
A meghívottak között találhattuk a világ jó néhány nagy koncerttermének, zeneakadémiájának igazgatóját is, többek között a hatezer fő befogadóképességű, londoni Royal Albert Hall vezetőjét, Christopher Cotton urat, aki egyébként építész végzettségű, s nyilván értékelte a nagyszabású építészeti megújulást, bár amikor a kedd délelőtti sajtótájékoztatón találkoztunk vele, még nem volt szerencséje körbejárni a renovált tereket. Biztos volt azonban abban, hogy a ház remekül el fogja látni feladatát. A Royal Albert Hallban pedig – mint mondotta – nyitottak az új magyar tehetségek, például csellisták, karmesterek, de akár zenekarok fogadására is, bár jelenleg is sok magyar fellépő szerepel a műsorukon, amely nem szerény, évi több mint 350 előadást jelent. Az önálló koncertintézményi szerepre is készülő Zeneakadémiának pedig kérdésünkre azt ajánlotta: ne féljenek új, kortárs előadókat műsorra tűzni.
Szintén a meghívottak között szerepelt Alekszandr Szokolov, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium rektora, volt orosz kulturális miniszter, akit a két intézmény kapcsolatáról kérdeztünk. Mint elmondta, harminc évvel ezelőtt kezdődött az együttműködésük: diákcsere révén 15-15 fő, a legjobb, legeredményesebb hallgatók vendégeskedhettek Budapesten és viszonzásul Moszkvában. Ez a „valuta nélküli”, KGST-kapcsolat nagyon előnyös volt, de a rendszerváltással megszűnt. Jelenleg a moszkvai intézmény 1300 diákja, s azon belül 200 külföldi hallgatója között nincsenek magyarok. A kapcsolatokat azonban újra lehet építeni, amire jó alkalom a mostani esemény, és szintén lehetőséget kínál a Csajkovszkij Konzervatórium fennállásának három év múlva esedékes 150. évfordulója, amelyre meghívja a Liszt Akadémia rektorát. Mint kifejtette, a budapesti testvérintézmény egyik erősségének a zongoraoktatást és a rézfúvós oktatást tartja. Bírálta viszont a bolognai felsőoktatási rendszert, amely a nagy zenehagyományú országokban hátráltatja a művészképzést, s mint mondta, ebben közös az álláspontjuk az európai konzervatóriumoknak.
Eljött a nyitóceremóniára Katsotushi Suzuki, a tokiói Tokyo College of Music elnöke, Peter Simon, a torontói konzervatórium elnöke, és Alan Walkler világhírű angol Liszt-kutató is.
Az esti ceremónia nem volt sajtónyilvános, azon csak a távirati iroda és az MTVA vehetett részt. Egyébként az egész átadás szervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma vette át a Zeneakadémiától, kiemelt kormányzati eseménnyé minősítve az eseményt, amiből támadt is némi bonyodalom, mivel az Emmi más vendégkörben gondolkodott, mint az egyetem, így vissza kellett vonni a már korábban kiküldött meghívókat. Az eseményt a Terrorelhárító Központ biztosította, kissé ijesztő és demonstratív jelenlétével, már a sajtótájékoztatóra is csak átvilágító kapukon lehetett belépni. Ez távol állt a zene szellemétől.
A Zeneakadémia megújítása kormányokon átívelő program volt, a sikeres uniós pályázat még Hiller István minisztersége idején történt, s ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem is mulasztotta el megköszönni a sajtótájékoztatón. A munka nemcsak a Liszt Ferenc téri épület rekonstrukcióját jelentette, hanem a Wesselényi utcai, modern tanegység megvalósítását is, ahol a főépület műemléki rekonstrukciója idején az oktatás nagy része folyt, s ahová az adminisztráció átköltözött. Ezt a létesítményt is beleszámolva, továbbá a hangszerbeszerzéseket is beleértve a teljes megújulás 13,2 milliárd forintba került. További 300 millió forint volt a főépület környékének térrendezése, amit a VI. kerülettel együtt biztosítottak, és még további 800 millió lesz a nagyterem régi orgonájának helyreállítása, ami 2015-re készülhet el, túl későn találták meg az eredeti darabjait.
„Egy új korszak nyitánya”, hangoztatták a Liszt Ferenc születésnapjára időzített ünnepi eseményt az intézmény hirdetményei. Ez részben azt is jelenti, hogy a Zeneakadémia a jövőben nemcsak oktatási intézmény lesz, hanem önálló műsorpolitikával kiálló koncertközpont is kíván lenni. Szervezőgárdája jórészt a Művészetek Palotájából igazolt át, a műsorpolitikáért Csonka András felelős, aki érdeklődésünkre kifejtette: megpróbálják megtalálni Budapest növekvő zenei kínálatában azt a szegmenst, amely adottságaikhoz leginkább illik, ez pedig a nagyterem nem túl nagy méretéből adódóan leginkább a kamarazenei és a szólóhangszeres (főleg zongora) koncertek profilja. Az első szezonban saját erőkre koncentrálnak, az iskola legtehetségesebb növendékei és tanárai mutatkoznak be. A szimfonikus repertoárt a Keller András vezette Concerto Budapest és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjei képviselik. Dzsesszvonalon szintén inkább a kamaradzsessz, a trió, a kvartett lesz jellemző, de itt már most világsztárokat is meghívnak: november elején jön Brad Mehldau, majd Chick Corea. A megújult hang- és fénytechnika az eddigieknél élményszerűbb koncertfeltételeket biztosít. Ezt egyébként a gálán is érzékelhettük.
A Solti Györgyről elnevezett kisteremben fiatal együttesek kapnak teret, népzenei előadások és újra operadarabok csendülnek fel, például december 6-án a Marton Éva művészeti vezetésével, Varró Dániel szövegével megújított Varázsfuvola, melynek díszleteit a főépület elemei ihlették.
Az államilag egyelőre külön is támogatott zeneakadémiai koncertélet tehát már a hét végétől megindul, az oktatás azonban csak februártól költözik vissza, többek között a zongora, a vonós, az ütős, az ének tanszakok és tanszékek térnek „haza” a Wesselényi utcából, illetve az Üllői útról. Ott marad viszont a Wesselényiben az adminisztráció, a rektori iroda is, a főépület régi direktori szobája csak reprezentatív célokat szolgál majd.
Batta András rektor fél évig marad még e pozícióban, majd a magyar komolyzenei élet versenyképes koncepcióját dolgozza ki erre felkért kormánybiztosként. A koncepcióba olyan koncerthelyszínek tartoznak majd bele, mint a MüPa, az Operaház és az Erkel, a nemrég nyílt BMC, a felújított Mátyás-templom, a hamarosan megnyíló Vigadó. Batta álma – kedvenc megfogalmazásában –, hogy Budapest „a zene Szilícium-völgyévé” váljon. Mindenesetre az említett új koncerthelyszínekkel Budapest komolyzenei közönségpotenciálja napi 8000 főre növekszik a ciklus elején volt napi 4000 főhöz képest – említette Balog Zoltán –, ez pedig komoly szervezést igényel.
Projektévek
2003. Tervpályázat a felújításra.
2007–2008. EU-pályázaton 10,6 Mrd forintot nyer az egyetem.
2008. Elkezdik a Wesselényi u. 52. sz. alatti létesítmény kialakítását, melyet 2011-ben Ligeti Györgyről neveznek el.
2010. Kiköltözés a Liszt Ferenc térről.
2011. AUGUSZTUS 26. Közbeszerzési eljárás után szerződéskötés a kivitelezővel, kezdődik a főépület felújítása.
2012. AUGUSZTUS 2. Bokrétaünnep, majd novemberben a kormány további kétmilliárd forinttal emeli a projektben az állami önrészt.
2013. OKTÓBER 22. Ünnepélyes megnyitó.
AZ EGYETEM SZÁMOKBAN
Tanárok száma: 168
Diákok száma: 831
Tanszakok száma: 42
Külföldi hallgatók aránya: 19,13%
