Az első nap a VIP gyűjtőké volt, a fennmaradt három napon sem távoznak csalódottan azok sem, akik művészi ösztönzést kerestek, a műkincs-kereskedelem legfrissebb irányzatait igyekeznek felmérni, vagy pusztán kulturált kikapcsolódásra vágynak. Az elmúlt évek tapasztalatai, a méltatlan zsúfoltság önmegtartóztatásra indították az eredetileg ugyanezen a címen sikeres művészeti magazinnal jelentkező ötletgazdákat, Amanda Sharpot és Matthew Slotovert.

A többség csak nézelődni jön, aki vásárolni akar, mélyen kell a zsebébe nyúlnia

A veterán Frieze-látogatók számára jól érzékelhetően kevesebb a kiállító (összesen 152), levegősebb a tér. A zsúfoltság elkerülése érdekében az idén korlátozták a belépést, a szokásosnál kevesebb jegyet bocsátottak ki. A belépő különben 32 (a mindkét Frieze-show-ra érvényes 50) fontba, azaz 11 (17) ezer forintba kerül.

Az immár az Art Basel után a második legbefolyásosabbnak számító kortárs művészeti vásárnak nem elhanyagolható vonzereje, hogy egész Londont megmozgatja egy hétre. Több nagy múzeum ezekre a napokra időzítette „kasszasiker” őszi kiállításainak megnyitását. A National Galleryben az 1900-as évek Bécsének portréi, a Frieze-zel szorosan összefonódott Tate Modernben Paul Klee festményei, a Dulwich Picture Galleryben Whistler és a Temze kapcsolatát illusztráló művek láthatók.

A legnagyobb aukciósházak, a Sotheby’s és a Christie’s most tartják háború utáni és kortárs művészeti árverésüket, ahogy minden magára adó magángaléria is különleges tárlattal várja a vásárlókat vagy legalább nézelődőket. A Tate egyébként a művészetpártoló Outset jótékonysági intézmény révén az elmúlt évtizedben hatvanegy ismert nemzetközi művész kilencven művét szerezte meg a Frieze-ek felhozatalából. A vásár rendezői hagyományosan és következetesen nem beszélnek konkrét árakról, de biztosan multimilliomos az a gyűjtő, aki a fő Frieze fairről a prominens Gagosian Galéria által kínált Jeff Koons-alkotással, a Sacred Hearttal (Szent szív) akar távozni.

A leginkább túlméretezett, szalaggal átkötött csokoládébonbonra emlékeztető, a Celebrations-sorozat részét képező szobor becslések szerint legalább 40 millió dollárt (több mint nyolcmilliárd forintot) hozhat Staller Ilona egykori férjének konyhájára. A fiatalabb nemzedék képviselői közül a XXI. század egyik legnagyobb tehetségeként emlegetett Sterling Ruby máris 550 ezer dollárt kaszált frissen készült, a kevesetmondó SP246 címet viselő spray-tájképével.

Rubyhoz hasonlóan Paul McCarthy is a rangos Hauser &Wirth „standján” képviseltette magát egy félszemű, ibolyaszínű, korábban alkotói célokra használt régi kofferből még 1991-ben előszedett plüssmackó ijesztő, Violet Bear, Yellow (Lila medve, sárga) címet viselő fotójával. Könnyen lehet, hogy sokakat jobban érdekel a csak második alkalommal, de ugyancsak a Regent’s Parkban látogatható Frieze Masters elnevezésű vásár, ahol antik, középkori és modern kincsekhez egyaránt hozzájuthatnak. Százharminc galéria bocsátotta áruba többek között ifj. Pieter Bruegel, Velázquez, Ribera, Picasso, Jackson Pollock műveit.

Az összképhez tartozik még a Frieze Focus is, az elmúlt tíz évben született galériák külön az alkalom által ihletett műtárgyaival. Köztük az amerikai Trevor Paglen látványos, nemfunkcionális távközlési műholdjával. A Frieze Sculpture Park, ahová ráadásul ingyen lehetett besétálni, antik és modern szobrokat, köztük egy Miro-remeket helyezett az egyik legszebb londoni királyi park varázslatos környezetébe.