Van Gogh-feeling
Emlékeznek, hogy bunkofonnak hívtuk, és ha megcsörrent egy étteremben, mindenki olyan lenézően tekintett a tulajdonosára, hogy szégyenkezve vette füléhez a kagylót? Talán 1996-ban vagy 1997-ben a lányom elébem állt, és megkérdezte: – Te mindig minden újdonságnak örülsz, miért éppen ezzel vagy haragban? Miért ne lehetne nekünk is mobiltelefonunk?
Akkor rögtön megértettem az igazát, most kevésbé vagyok biztos abban, hogy jó úton jár, aki multimédiás látványosságot épít Van Gogh műveiből. Mintha valami alkalmi mutatvánnyá akarná változtatni a felszabadító műalkotást.
Semmi kifogásom az idézésszerű felhasználás, a már egyszer véglegessé vált mű újragondolása, feldolgozása, átalakítása, karikírozása ellen. Tudom azt is, hogy a számítógépes bemutatás, nagyítás, fokuszálás mekkora segítséget nyújt addig figyelmen kívül hagyott részletek, finomságok felismerésében.
Óriási dolog az is, ha új környezetbe, távlatba, összefüggésrendszerbe kerülve a műtárgy egészen új oldaláról mutatkozik meg. Tudjuk, hogy Van Gogh művészetét másnak látta saját kora,mint a következő nemzedékek, és nyilvánvaló, hogy megítélése még sokat fog változni az idők során.
Miért ne állhatna ennek szolgálatában az, ha festményeit megsokszorozva, felnagyítva, mozgásba hozva, agresszív zenével kísérve űrkorszaki térbe helyezzük?
Mindenesetre megéri megnézni, mielőtt lelkesedést vagy kétkedést mutatnánk.
I!
BEZÁR: 12. 29.
HELYSZÍN: Váci1 Üzletház (Budapest V., Váci utca 1.)
CÍM: Van Gogh Alive Lépj be a képbe! Multimédiás tárlat
JEGYÁR:2500 Ft