Múzeum Negyed: A Néprajzi a Hermina mellé, a Magyar Zene Háza a csónakázótó közelébe kerülhet
Az első helyen kiemelt három pályázat, a Philaemon 2003 Kft., a Triskell Épülettervező Kft. és a Kollektív Műterem Kft. anyaga nem tartozik a meghökkentő megoldások közé – míg mások bátran mertek futurisztikus megoldást javasolni az öt ideszánt múzeumépület elhelyezésére. Az egyik az Építész Stúdió Kft., amely a volt Felvonulási tér helyén egy sávokban hullámzó, hosszú, zöld tetős formát képzelt el a leendő Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak, míg más múzeumokat a Petőfi Csarnok helyén megépítendő, szintén zölddel fedett dombházba tervezett elhelyezni.
A Napur Architect Kft. különös épületszalagja pedig az egész ligetet körbehullámozná három oldalról, s ebben a hosszú-hosszú házban követnék egymást a múzeumok. A látványos megoldásnak azonban nagy baja, hogy a liget szellőzését erősen korlátozná, ennek ellenére a pályázatot a II. helyezettek közé rangsorolták. Szintén a második helyezettek közé került a Tarka Kft.munkája, amely viszont nem a széleken, hanem a park közepén mutat egy űrbázisszerűen szétágazó, zöld tetős épületet, amelybe beleférne mind az öt múzeum.
A nyertesek kevésbé mertek nagyot álmodni, ők a liget szélein elpötyögtetett épületekben gondolkodtak. Természetesen a leghangsúlyosabb ezek közül a legtöbbek által a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett galériaépület. Itt lehet a Ludwig és a Nemzeti Galéria új otthona, melynek a pályázatban megadott alapterülete a legnagyobb, 40 ezer négyzetméter volt, ebből 18 ezer négyzetméter lesz a kiállítótér.
Szintén kikristályosodni látszik a beküldött elképzelésekből, hogy a második legnagyobb, 21 ezer négyzetméter alapterületű, de csak 10 ezer négyzetméteres kiállítóterű új Néprajzi Múzeum a Kós Károly sétány és a Hermina út sarkára, a Magyar Zene Háza pedig a zajosabb parkszéltől beljebb, csendes helyre, a ligeti tó partján lévő úgynevezett Hungexpo-területre kerülhetne. Mint Baán László, a Múzeum Negyed megvalósításáért felelős miniszteri biztos a tájékoztatón elmondta, ez kifejezetten a zsűri mellett dolgozó szakértői bizottság tagjának, Rockenbauer Zoltánnak a kérése volt. Az Építészeti Múzeum és a Fotográfiai Múzeum valószínűleg a liget déli oldalán kapna helyet.
A végleges helyszíneket azonban még nem jelölték ki, a díjazott pályázatok ötleteit egy masterplanben, vagyis egy végleges tervben összegzik majd. Az már most látszik tendenciaként, hogy az öt múzeum a liget szélein, egymástól távolabbi épületekben, mintegy intézményi hálót alkotva ölelné körbe a lizsét. További hangsúlyos elemnek látszik, hogy a Stefánia út újra összekapcsolódik majd a liget úthálózatával, és az összeköttetést egy kapu jellegű épület hangsúlyozná.
Több nyertes terven hangsúlyosnak tűnik (és a zsűri szerint is kívánatos) a Városligeti fasor tengelyének folytatása a parkban, szintén kapu jelleggel elhelyezett épületpárral a betorkollásnál. Valószínűleg újra megvalósul az itteni valaha volt körsétány, azaz a rondó is. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy a fasor vonalát folytatva egy (hagyományokon alapuló) új főutcája lesz a ligetnek, egészen a mai Petőfi Csarnokig. Ez a fősétány pedig egy rondóval indul, mely talán egy kerek szökőkút, egy kör alakú pavilon vagy virágágyás körül fut körbe. Több javaslat érkezett az 1885-ös kiállításból itt maradt Olof Palme Ház hasznosítására is.
A pályázók legtöbbje újragondolta, részben rehabilitálta terveiben a park közlekedési hálózatát, például a Stefánia és az Andrássy út (vagy inkább a Hősök tere) „összekötését” – ha nem is az autós forgalom számára. A park közlekedése környezetbarát villamosok vagy kisbuszok üzembe helyezésével, esetleg mozgójárdával gazdagodna, s várhatóan lesz egy új megállója a földalattinak is a Hermina útnál. A mélygarázsok elhelyezésére pedig az ’56-osok tere tűnik a legjobbnak.
A bírálóbizottság követendőnek tartja a Városligeti-tó vízrendszerének megújítására és kiterjesztésére tett javaslatokat, egyáltalán a liget vízfelületeinek növelését proponálja. Alapvető elvárás a Vajdahunyad vára körülcsónakázhatósága, de látni lehetett olyan pályaművet is, amelyen a nagy tóba nyúló félsziget egy csatornaszerű tóággal elválasztattatik a parttól, s így egy újabb, nagy szigetként jelenik meg. Többen rehabilitálnák a park egykori kisebb tavait, szökőkútjait. A park biológiai aktivitásának növelésére komplex tájépítészeti tervet tartanak kívánatosnak, olvasható a zsűri értékelésében.
A zsűri tizenegy tagból állt, elnöke a miniszteri biztos, társelnöke Nagy Ervin országos főépítész volt, tagjai között pedig több érintett múzeum vezetője ott volt – Kemecsi Lajos a Néprajzi éléről, Ritoók Pál, az Építészeti Múzeum vezetője –, de a Forster Központot vezető Cselovszki Zoltán és az MMA-elnök Fekete György is. A mostanára már Liget Budapest néven futó projekt következő lépése a nyílt, nemzetközi építészeti pályázat lesz az egyes épületek terveire, ezt 2013 végén írják ki.
Az ötletpályázat bírálóbizottsága azt javasolja, hogy a kiírásban szerepeljen az a kitétel, miszerint a külföldi pályázók magyar építészirodák bevonásával pályázhatnak. (Mellesleg: a mostani pályázaton egy külföldi induló volt, egy kanadai iroda.) A negyed megvalósulási határideje továbbra is 2018. Korábban az új Múzeum Negyed városligeti elhelyezését élesen bírálta a Magyar Urbanisztikai Társaság, például a megengedettnél már jelenleg is magasabb beépítettség miatt. A győztes tervek tükrében aggodalmuk nem volt egészen alaptalan. A pályázat kiírásakor a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata eleve bojkottot hirdetett – a jelek szerint felhívását kevesen fogadták meg.
