Csipkés Mihály városi tanácsos fontosnak tartotta fia képzését. Beíratta a helyi gimnáziumba, amit Sárospatakon fejezett be. Ezután Kassára ment, hogy az ottani református iskola rektora (felekezeti tanító) legyen. Innen csakhamar Debrecenbe költözött, majd 1650 nyarán külföldre ment okulni, Utrechtben telepedett le, egyebek között a keleti nyelveket tanulta. 1653 februárjában a teológia doktora lett, néhány hónappal később e címmel felvértezve viszszatért Magyarországra, és Debrecenben a keleti nyelvek és bölcselet tanáraként kezdett dolgozni. 1657 júniusában a cívisvárosban lelkésszé választották, ezt a feladatát haláláig látta el. Könyveit a debreceni és sárospataki iskolára hagyta.

A csillagjóslatról és az üstökös csillagokról 1665-ben írt munkájában Komáromi Csipkés György a babona ellenszeréül a tapasztalatot és a tudományos felvilágosítást hirdette. Művében felveti annak lehetőségét, hogy az üstökösök a Nap körül keringenek, és időről időre visszatérnek. Gondolatsorát a felvilágosult, tudományos érvelésmintaképének tekinthetjük.

Kéziratban maradt munkái közül említésre érdemes az Ószövetség történeti könyveinek és az apostoli leveleknek a magyarázatai és latin prédikációinak egy része. Munkásságának méretére jellemző, hogy 1677-ben kinyomtatta műveinek jegyzékét, amely 61 címet tartalmazott.

Nemcsak nagy hatású teológus, bibliafordító, a debreceni kollégium tudós tanára volt, hanem alapvető grammatikusi működése is. Egyik legfontosabb műve a Hungaria illustrata latin nyelvű magyar nyelvtan). C. Vladár Zsuzsa irodalomtörténész szerint magyar nyelvtana méltatlanul kevés figyelmet kapott eddig. Grammatikairodalmunkban nincs folytatása, a kutatásból is kiesett, a róla szóló szakirodalom is kevés. A magyar grammatikával egy időben írt egy héber nyelvtant, 1664-ben pedig egy alapfokú angolnyelv-könyvet, ami az első, magyar szerző által írt angol nyelvtan. Az Anglicvm Spicilegium a szerző szándéka szerint „az angol nyelv és írás megtanulásához, olvasásához és megértéséhez” adott volna segítséget. A nyelvkönyvet jól ismerő Hegedűs József megállapítása szerint azonban Komáromi angoltudása hiányos volt, az alig 50 oldalas munka pedig túl rövid, tévedésekkel teli, nem a lényegi vonásokat tárgyalta, így valódi nyelvtanításra kevéssé volt alkalmas.

Komáromi Csipkés Györgyre a Debreceni Egyetem előtt szobor emlékeztet. A magyar barokk teológia nagy alakjának szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta.

FELEKEZETI HÁBORÚSÁG

Az Apáczai Csere Jánossal baráti kapcsolatban álló, puritán elveket valló egyházi ember legnagyobb irodalmi teljesítménye bibliafordítása. A fordítás a tiszántúli egyházkerület megbízásából Debrecen város költségén készült. 1718-ban jelent meg Leidenben, de 1685-ös évszámmal. A kinyomott 4200 példányból csupán 1116 – az is csak évtizedekkel később, 1789-ben – jutott el Debrecenbe. A többi a felekezeti ellenségeskedés áldozata lett, a határon elkobzott szállítmány többi részét az egri püspökség elégette.

I!

NÉV: Komáromi Csipkés György 1628(30)–1678