A műkincsrabló és a süti
Elfogadta a gyártók forgatókönyveit, és ha sikerül nekik megszervezni a teljes finanszírozást, továbbá zökkenőmentesen átjutnak a gyártási pályázaton is, egy-két év múlva három érdekes, új animációs történetet láthatunk a mozikban. Minden bizonnyal az itthon kedvelt hagyományos rajzfilmes dramaturgia tükröződik majd a Kecskeméti Animációs Stúdió meseföldolgozásában, amelyet Bálint Ágnes Az elvarázsolt egérkisasszony című művéből készítenek. A népszerű mesefilmet Takács Vera forgatókönyve alapján Nagy Lajos rendezi.
A nyolcvanas években Erdélyből áttelepült rendező nem először ábrázol főhősként egeret, legutóbb ő formálta meg Kányádi Sándor meséjében is (A világlátott egérke). Munkásságában persze sok más témájú, köztük több nemzetközi mesefilm és -sorozat is szerepel. A kecskeméti stúdió egyébként sikerrel vett részt a Médiahatóság animációs pályázatán is – tudtuk meg Mikulás Ferenc igazgatóproducertől. Az Árpád-házi királyokról tervezett sorozatuk III. Béláról szóló epizódjára nyertek támogatást. Jóllehet, a Jankovics Marcell rendezésében készülő 12-13 perces rész költségének csupán a felét (12,5 millió forintot) ítélték meg. A többit még össze kell kalapozni.
Jól halad az MNF által ugyancsak támogatott, nemzetközi koprodukcióban készülő film előkészítése, amely Salamon király legendáját dolgozza föl. A magyar–izraeli és esetleg angol összefogással készülő, Temple Réka producer szerint mintegy 2-3 millió euróból megvalósítható mű rendezője világhírű animációs mester, a Brüsszelben született francia-izraeli Albert Hanan Kaminski. Az ő keze nyomát viseli számos nemzetközi tévésorozat és egész estés animáció (Babar, Pettson & Findus, Heidi és mások).
A forgatókönyvet viszont – a nagy koprodukciókhoz képest szokatlan módon – magyar alkotó, Böszörményi Gyula írta. A történet Salamon zsidó királyról szól, akit a jordániaiak Szulejmán prófétaként, az etiópiaiak pedig Menelik királyuk apjaként tisztelnek. Meneliket Sába királynője szülte, aki Naama arab hercegnővel vetélkedett Salamon szerelméért. A történet voltaképp erre a szerelmi háromszögre épül, és megmutatja, hogyan válik a fiatal, zabolátlan Salamon érett, népéért felelősséget érző ifjúvá. A szerelmi viaskodás mellett példát ad – Sába királynője és Naama, továbbá a zsidó király gonosz démonok elleni közös harca révén – a különböző közel-keleti kultúrák békés együttélésére, összefogására.
Küzdelem jellemzi a Ruben Brandt, a műgyűjtő című animációs filmtervet is, amelynek forgatókönyve ugyancsak elnyerte a filmalap döntőbizottságának tetszését. Barbalics Péter producertől megtudtuk, a 600-800 milliós gyártási költség nemzetközi részéhez most kezdik a tárgyalásokat. A filmben földolgozásra kerülő bizarr történet nem ismeretlen nálunk. Milorad Krstic, az 1989 óta Magyarországon élő, szlovén származású avantgárd festő és animációs művész alkotását két éve előadta ugyanis a Forte Társulat a pesti Műcsarnokban. Krstic jó nevű alkotó, My Baby Left Me című animációja Ezüst Medvét nyert Berlinben, Das Anatomische Theater című, nálunk is bemutatott CD-ROM-ja pedig a legjobb interaktív műalkotás lett Annecyban.
E művei a XX. században elhatalmasodott eszmék és a történelmi dokumentumok provokatív egyvelegét adják. Ruben Brandt-sztorija sem megy a szomszédba a szokatlan megközelítésekért. Kriminek látszik, bizonyos értelemben az is, ám a címszereplő nem azért lopkodja össze a világ legértékesebb műtárgyait, hogy meggazdagodjon általuk. Hanem mert apja a hidegháború idején betegséget okozó pszichológiai manipulációval kísérletezett, és ez rajta is fogott: kényszerképzete, hogy a legkiválóbb műalkotások – mint például Botticelli Vénusza vagy Manet Olympiája – megtámadják. Ezért akarja valamennyit eltüntetni, csakhogy egy zseniális detektív rájön a rejtély kulcsára. „Ez egy akciódús krimi, egyszersmind időszörfölés a huszadik századi mozi hullámain” – magyarázza Krstic a produkció honlapján. Hozzáfűzi: „Ahogy Hitchcock a saját filmjét nem életdarabnak, hanem egy szelet sütinek tartotta, én is egy jó, habár kissé szokatlan sütit akarok készíteni.”
