Vita helyett együttműködés?
Mint Matthias Hartmann igazgató írta: „…tapasztalataink a jelenlegi magyar kormány kultúrpolitikusaival, többek között Balog Zoltán miniszterrel, továbbá Vidnyánszky Attilával azt mutatják: találkozóinkat utóbb gyakran más színben tüntetik fel, mint ahogyan valójában lezajlottak. Nem hagyjuk, hogy a Burgtheater kiváló renoméját veszélyeztessék azzal, ahogyan a magyarországi kultúrpolitika hírnevén igyekeznek kiköszörülni a csorbákat. Ezért meghívásukat nem fogadjuk el.”
Az idén február elsején a Népszabadság elsőként hozta le azt a levelet is, amelyben a Burgtheater igazgatója hat neves osztrák művésszel, köztük a Nobel-díjas Elfried Jelinekkel a magyar kormányhoz fordult. Balog Zoltánnak szóló levelükben a kultúra és különösen a színház szabadságának garantálását kérték, követelték. Az igazgató és a hat művész önálló szövegekben, de együtt fordult a nyilvánossághoz és a magyar kabinethez.
Ezt követően találkozóra hívta Balog Zoltán az egyik legjelentékenyebb közép-európai színház első számú emberét, Hartmannt. A beszélgetés jó pár hónappal később, nyár elején jött össze. Ide invitálta a miniszter, a Nemzeti akkor még leendő főigazgatóját, Vidnyánszky Attilát is. Az összejövetelen Ungváry Rudolf közíró, valamint két magyar újságíró szintén jelen volt: Jászay Tamás kritikus, valamint a Magyar Nemzettől Tölgyesi Gábor.
A felek eltérően emlékeztek a találkozóra, legalábbis máshova helyezték a hangsúlyt. Mint Jászay beszámolójából, a Revizor netes oldaláról megtudtuk: szóba került a Nemzeti Színház igazgatóválasztása, a függetlenek helyzete, az Új Színház külön miniszteri támogatása, az Erkel bezárása, majd újranyitása, a Magyar Művészeti Akadémia és elnökének, Fekete Györgynek a nyilatkozatai, valamint Szaniszló Ferenc és a Kárpátia zenekar kitüntetései. Kiderült, Hartmann a Burgtheaterbe invitált független és kőszínházi produkciókat, és e köré konferencia és szeminárium szervezését is vállalta, ahol nyugodt körülmények között ki-ki elmondhatná saját álláspontját, netán érdemi vita is kialakulhatna.
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz máshogy interpretálta a találkozót. A Heti Válasz online felületén arról írt, Hartmann átverte a lapot, egy meg nem valósult interjú ígéretével. Mint írták: „Hartmann a bécsi Burgtheater – az osztrák Nemzeti Színház – igazgatója, aki eddig leginkább politikai akciózásával hívta fel magára a magyar közvélemény figyelmét. Az első Budapest elleni kultúrbombát január utolsó napján élesítette: ekkor jelent meg az a nyílt levél, amelyben hat, az igazgatóhoz közel álló értelmiségi hívta fel a világ figyelmét a hazánkban állítólag tapasztalható diktatórikus folyamatokra és művészi cenzúrára. A levél címzettje Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter volt.”
A Magyar Nemzet pedig azt emelte ki, Hartmannt pályázat nélkül nevezték ki a bécsi színház élére. A Burgtheater – mint a mostani nyílt leveléből is kiderült – szeretné folytatni a vitát Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése érdekében, és ebbe a szakmai diskurzusba igyekszik minél több szempontot bevonni. Ez a jelen helyzetben könnyebben kivitelezhető Bécsben, mint Budapesten. Most az ehhez szükséges anyagiakat igyekeznek előteremteni. „A célunk az volna, hogy erre a fesztiválra a legkülönfélébb magyarországi rendezésekből válogassunk. Legyenek jelen azok a független társulatok, amelyek úgy érzik, hogy a kormány megkárosította őket, de szerepeljen a budapesti Nemzeti Színház is, amelyet a közelmúlt igazgatóválasztása óta nyilvánvalóan a nemzeti konzervatív tábor tudhat a magáénak.”
Az Emberi Erőforrás Minisztériuma jelezte, a két színház levélváltását nem szeretné kommentálni. Megkérdeztük a Nemzeti Színházat is, mit reagálnak Hartmann levelére. A kommunikációs osztálytól a következő választ kaptuk: „A Nemzeti Színház jövő év elejére tervezett nemzetközi fesztiváljára már elfogadta a meghívást a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház, amelynek igazgatója-művészeti vezetője Valerij Fokin. Ez Oroszország egyik legrégibb és legjelentősebb színháza. Itt lesz Budapesten a Moszkvai Művész Színház, amelyet Sztanyiszlavszkij alapított, jelenleg Oleg Tabakov az igazgatója.
Fesztiválunkon fog szerepelni a Bukaresti Nemzeti Színház, a Varsói Nemzeti Színház, az Újvidéki Nemzeti Színház, a ljubljanai Nemzeti Színház és az oslói Nemzeti Színház egy-egy előadása is. Egy sor további színházzal állunk tárgyalásban. A Nemzeti – szemben a Burgtheater mai közleményében hangsúlyozott „vita” helyett – az együttműködés, a kulturális párbeszéd szellemében szervezi fesztiválját. Továbbra is fenntartjuk a bécsi Burgtheaternek szóló meghívásunkat. A jövő évre tervezett nemzetközi fesztivál szándéka, hogy erősítse Magyarország jelenlétét a nemzetközi színházi életben, erre a hazai színházi szakmának égető szüksége van. A Nemzeti meggyőződése, hogy a magyar színházak művészi teljesítménye megállja a helyét nemzetközi összevetésben is.
Milyen színházról álmodunk?
A színház 125. évfordulója kapcsán október 11-én konferenciát tart a Burgtheater: Milyen színházról álmodunk? címmel. Szó lesz arról is, megvan-e még a színháznak a mítoszteremtő ereje, kié a kultúra, és beszélnek a színházak nemzeti karakteréről is. A meghívottak között szerepel Alföldi Róbert, a Nemzeti előző igazgatója és Konrád György író is. Az összejövetel érdekessége, hogy előadást tart a színész Klaus Maria Brandauer is, aki Szabó István Oscar-díjas filmjének (Mephisto) főszereplője volt. A műből készült előadással zárta a Nemzeti Színház-beli vezetését Alföldi Róbert.
