Magyarkép-mutató
Az üzenetét egyetemes históriai keretben tálaló rajongó megjegyezte azt is: nem felejt, s azért utazik, hogy megmutassa, e népet nem lehet elnyomni. Annak részletezése elmaradt, hogy miért éppen Bukarestben, s e futballmérkőzés ürügyén kíván argumentumokat felsorakoztatni állítása bizonyításaként.
Persze az adás nem is arra törekedett, hogy árnyaltan mutassa be a látogatók kirándulását. Arra például nem tett kísérletet, hogy megtudja, miért az utcai bútorok rendőrök felé vetése és a vasúti vagonok rongálása az ideális eszköz a nemzeti identitás megerősítésére. Cserébe legalább Dezső drukkertől megtudhattuk: fogalma sincs arról, miért emelték ki a tömegből a helyi közegek. A riporter nem sietett keresztkérdésekkel megzavarni az interjúalanyt, ám azt már a tudósítás elején közölte: a fanatikusok Budapesten megalapozták a hangulatot. E megfogalmazás vizuális fordításából derült ki, hogy ez azt jelenti: pirotechnikai eszközök tömegének fölvillantásával üdvözölték a szerelvény indulását, s akadt, aki eltakart arccal lépett akcióba. Fölteszem, az úgynevezett kettős mérce elleni háborúban érdemeket szerzett csatorna akkor is hasonló hangvételű riporttal jelentkezik majd, ha román huligánok posztmodern, s minden bizonnyal városarculati direktívákon építkező performance keretében csöppet átrendezik valamelyik pesti sétálóutcát, és az attrakció csúcspontjaként söröskorsókat vágnak a rendőrsorfalhoz. Addig legföljebb annyi a feladat, hogy a produkciót játékfilmként határozzuk meg, nehogy valaki dokumentumértékű tartalomként igyekezzen befogadni.
Igaz, ez az áru legalább fogyasztható, amivel messze előzi a VIVA TV-n a héten bemutatott Menny a pokolba című „feritélt”. Ez valami olyasmi lehet, mint a Matolcsy-féle tündérmese, mert ha bármi köze van a valósághoz, akkor Magyarországnak már régen mindegy, hogy progresszív lesz-e az adórendszer. Mármint szeretnénk megemlíteni, hogy az úgynevezett műsor beharangozójában azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy ígér – a többi közt – harminc celebet, két műsorvezetőt, nyolc kecskejelmezt, valamint nyolcvan marhaszemet. A produkcióban két celebritás és csapata vetélkedik egymással zsebpénzért. Az egészet kábé úgy kell elképzelni, mintha adásba engednénk egy túlpörgetett házibuli végét, amikor már csak a négy káosz részeg alak maradt ébren. Azok, akiket otthagyott a párjuk, mert már mindenen röhögtek, s éppen a fejükre húzott, bivalyra méretezett kotonon át akarnak giroszt enni. Ők aztán másnap felébrednek, s miután kitisztultak, takarítani kezdenek, aztán „Soha többet nem iszom!” felkiáltással kezdenek bocsánatkérő SMS-t írni – ellenben a VIVA-n leadják a következő részt. És ez tényleg ilyen. Az történik, hogy a kiválasztottak gilisztás piát isznak, halfejet harapnak le zsinórról, amikor pedig kvízjátékot nyomnak, az felelhet először, aki előbb lyukasztja ki a fejére rögzített lufit. Az már csak mellékszál, hogy ebben a szánalmas vircsaftban, amelynek célközönsége megegyezhet a Kossuth Lajost vizslafajtaként azonosítók széles táborával, szerepet vállal például a Hősök nevű zenekar frontembereinek egyike. Pedig a formáció munkássága korábban nem arra utalt, hogy tagjai ebbe a jelmezbálba igyekeznek. Ennél azonban fontosabb, hogy Kasza Tibi után a hírek szerint hamarosan Berki Krisztián korábbi FTC-vezér, későbbi partiarc, Hajdú Péter barátja is képernyőre kerül. Ennek a magunk részéről örülünk, mert ez a garancia arra: Zsolt szurkolónak tényleg igaza lesz, s nem járunk úgy, mint az inkák meg a spártaiak.
Akik ugyanis azt kibírják, ami idehaza televíziózás fedőnéven zajlik, bármit túlélnek.