Az ideát már nagyobb szállodaláncok is magukévá tették – írta a New York Times cikkére hivatkozva nemrég a Kötvefűzve c. portál. Az írás szerint a szóban forgó szállók mindenekelőtt a fiatal közönség megnyerése érdekében kezdték el telepakolni könyvekkel azokat a helyeket, amelyekben minden vendég rendszeresen megfordul; még felolvasásokat is szerveznek.

A Timesnak nyilatkozók egyebek mellett elmondták: az egyik nevezetes chicagói hotelnek éppen most fejezték be a renoválását, és ezentúl külön könyves sarokkal várják a vendégeket. A szállodát birtokló cég több egységében is bevezették a könyvtárszolgáltatást, Washingtonban a politikáról és a sportról szóló könyvek a népszerűek, Newportban és Bostonban pedig a Boston Celtics, a horgászat és a baseball. Egy másik, 447 szállodát vivő társaság könyves programjának partnere a frissen létrejött globális kiadóóriás, a Penguin Random House. A Read It and Return Lending Library (értsd: „olvasd el, aztán add vissza kölcsönkönyvtár”) c. programban a vendégek könyveket kölcsönözhetnek, és olvasás után azt a lánc bármelyik más tagjában leadhatják. A szállodák növekedő könyves igényeit a könyvkereskedők is érzik már. A Timesban a híres New York-i Strand Bookstore képviselője elmondta, hogy vállalati üzletáguk megrendeléseinek 60 százaléka szállodáktól vagy olyan dizájncégektől fut be, amelyek szállodáknak dolgoznak. A válság előtt évente 15-20 hotellel dolgoztak, mára ez a szám 40-re emelkedett.

A tendencia nálunk még koránt sincs terjedőben, de egy példa már biztosan van: az orosházi Alföld Gyöngye Hotel és Konferencia-központ, amely a város bibliotékáját, a Justh Zsigmond Könyvtárat kereste meg azzal, hogy segítenének-e egy kisebb könyvtár kialakításában a szálló egyik közösségi terében, konkrétabban egy tárgyalóban – tudtuk meg. A hotelt irányító Kauser Gábor lapunknak elmondta, hogy a bibliotéka létrehozásával – az amerikaiakkal ellentétben – nem a fogyasztás, a bevételnövelés volt a céljuk, egyszerűen egy új, reményeik szerint népszerű pluszszolgáltatást akartak nyújtani. Régi dilemma a hotelszakmában – jegyezte meg Kauser Gábor –, hogy ha rosszra fordul az időjárás, mivel lehet a vendégek kedvére tenni. A minikönyvtár látogatottságát nézve már elmondható: akár egy szabad polcos bibliotékával is. A szállodában egyébként nem csak kölcsönözni lehet: az a vendég, aki új könyvvel gyarapítja a gyűjteményt, hazavihet egy kötetet.

Mint a könyvtárat igazgató Buzai Csabától megtudtuk, nagyon fellelkesedtek a szállodaigazgató felkérésétől, de akkor, hirtelenjében nem volt túl sok továbbadható kötetük. Mindenesetre úgy százat azért össze tudtak válogatni, elsősorban selejtezésre váró vagy ajándékként kapott, de állományba még nem vett könyvekből. Az igazgató leszögezte: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy avítt, a közönség számára kevéssé érdekes gyűjteményt adtak az Alföld Gyöngyének, ellenkezőleg. Igaz, hogy a kollekcióban kevés a kortárs vagy pláne a friss kiadású mű, sok viszont az olyan veretes és könnyebb klasszikus, amelyet bárhol, bármikor szívesen vesz le a polcról az olvasó. Második nekifutásra – főként az Antikvarium.hu önzetlen segítségével – már több mint 300 könyvet szállíthattak a hotelbe, ebben a gyerekirodalom is bőségesen megtalálható. Idegen nyelvű kiadványokat nem tudtak adni, a könyvtár ezekhez ugyanis csak vásárlás útján jutna hozzá, a pénz pedig őket sem veti fel. A hotel vendégei mindenesetre zömmel magyarok, így ennek talán nincs is különösebb jelentősége – mondta érdeklődésünkre Buzai Csaba.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára nem hallott az orosházihoz hasonló, tehát a könyvár és a vendéglátó összefogásából született kezdeményezésről. Fehér Miklós üdvözli a megmozdulást, mivel osztja a nézetet: a modern könyvtár falait nemcsak virtuálisan lehet és kell tágítani, hanem fizikai értelemben is, azaz minden módot és lehetőséget ki kell használni, hogy térben is eljussanak az olvasóhoz. Ez más formákban szépen működik is (könyvtárbusz, Hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet mozgalom stb.). Reméli, hogy a trend az idegenforgalomban is elterjed.