Kincsek a kútban
A kút kiásása tavaly kezdődött el a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa, Gál-Mlakár Viktor irányításával. Az elmúlt esztendő legjelentősebb lelete magának a kútnak a felépítménye volt, amely csaknem sértetlenül került elő. Összerakás után akár használni is lehetett volna a közel 330 kilogrammos, két méter magas, csévélős szerkezetet. Az idei ásatások során pedig sikerült megtalálni legfőbb tartozékát, vagyis a kovácsoltvas abroncsokkal összefogatott, tölgyfa dongákból készült vödröt is.
A régész szerint a 35 liter víz befogadására alkalmas edény felhúzásához két ember erejére volt szükség. Véleménye szerint a csörlőt és a vödröt is az 1630-as, 1640-es években készíthették. A kút feltárása jelenleg körülbelül harmincméteres mélységben tart, a szakemberek alpinista eszközökkel és módszerekkel közelítik meg az újabb és újabb rétegeket.
Gál-Mlakár Viktor elmondta, az ásás során eddig számos más értékes lelet is előkerült, például kőből faragott reneszánsz ablakkeret-töredékek, kályhacsempedarabok, bőrcipők maradványai, a várkápolna festett padlótéglái, vaseszközök, valamint egy aranyozott bronztű, amely a női fátyol összetartására szolgált. A kútból kiszedett leletek igazolták azt is, hogy 1676-ban a császári hadsereg katonái nem egyszerűen csak felgyújtották a füzéri vár fa épületrészeit, hanem előbb szisztematikusan elkezdték azt szétszedni, az elemeket pedig a kútba dobálták.
A régész szerint ezzel az volt a céljuk, hogy végérvényesen lehetetlenné tegyék az ivóvízellátást az erődítményben. A mélyből tavaly és idén is számos olyan fa épületelem került elő, amelyek egykor a vár középkori tetőszerkezetét, valamint a palotaépületek előtt futó folyosóját alkották. Hozzátette: a második éve tartó kutatások során hazánk eddigi legnagyobb, középkori fa leletanyagát sikerült előásniuk. A felső vár feltárásával egy időben az alsó vár kutatása is most zajlik Füzéren. Gál-Mlakár Viktor szerint itt voltak a katonaházak, raktárak és istállók. Emellett a várdombon találtak már két nagyméretű kőbaltát, ami arra utal, hogy már időszámításunk előtt 5000 körül is lakott volt a térség, de ugyanígy kerültek elő kelta és germán használati eszközök is.
A várban zajló ásatások az épületegyüttes részleges újjáépítését előzik meg. Horváth Jenő, a település polgármestere tudósítónknak azt mondta, hogy mindkét beruházást pályázati pénzből valósítják meg. Az alsó vár újjáépítését még egy 2009-ben elnyert támogatás teszi lehetővé. A felső vár esetében a teljes újjáépítésre pályáztak, amihez több mint kétmilliárd forintra lett volna szükségük. A döntéshozók azonban végül 1,3 milliárd forint feletti támogatást ítéltek meg, így a teljes rekonstrukciót szűkíteni kellett. A mostani terv szerint a teljes palotaszárnyat és a várkápolnát építik újjá.
