A Mr. Troublesome és az Uve Brother fedőnév alatt DJ-ző meg kütyüző csapatocska, a Tutankhamun Brothers úgynevezett mashup lemezt hozott össze. A mashup két, esetleg több zeneszám egymásra illesztését jelenti, jellemzően úgy, hogy az egyikből a zenei alapot, a másikból pedig a szöveges részeket használják a készítők. A végeredmény pedig akkor tekinthető legalábbis becsületesnek, ha valamiféle kohézió látszik kialakulni. Nagyon könnyű itt mellélőni egyébként, jó ízlés és bátorság szükséges a jó mashuphoz, ha az egyik hiányzik, meg vagyunk lőve erőst. Mert hiába vagyunk annyira oroszlánszívűek, hogy mondjuk Kurtág Perpetuum mobiléjére rádobunk valami korai Dopeman-versszakot – ha egyszer így magunkból csinálunk hülyét. És hát kinek kell egy bátor hülye.

Kell tehát, hogymeglássuk: az alapjáraton egészen másfelé tartó zenék valahol a mélyben tulajdonképpen párhuzamos irányba mozognak. A cél: közelebb hozni azt a végtelent, ahol találkozik ez a két párhuzamos izé – ha sikerül, meg is van a szuper kis mashup. Nem állítanánk, hogy a Tutankhamun Brothers Kanye West & The Beatles –What’s a Black Beatle című összeállítása minden szóba jöhető szempontból a legjobb ilyen műnemű cuccok között említhető, de megkockáztatjuk: mégis az egyik legérdekesebb.

A tizenegy trackes anyag címe Kanye West 2010-es, My Beautiful Dark Twisted Fantasy című lemezének egyik, Kid Cudival és Raekwonnal közös dalából vétetett. Ennek harmadik versszakában mondja, némi ugyancsak beatleses utalás után az MC-producer roppant ékesszólóan: „and what’s a black Beatle anyway, a fucking roach”. Vagyis nincsenek, nem lehetnek illúzióink, mire gondol Kanye, hogyan tartaná számon a poptörténet a The Beatlest, ha történetesen feketék alkotják: a roachmagyarul csótányt jelent – amely tényleg egy fekete bogár. A rappereknek persze nem a mértéktartó véleményalkotás a legnagyobb erényük, lendüljünk is túl ezen.

Hiszen a lényeg, hogy hallgathatatlan opuszokat nem találunk a What’s a Black Beatle-n, ellenben egy szűk háromnegyed órácskát azért el lehet tölteni az anyaggal. Többnyire szépen fűződnek össze a Beatles-melódiák és refrének a Kanye-féle, többnyire okos és nem túl szerény szövegekkel. Az Intro (Eleanor in the Dark) meggyőző indítás; még az Imagine the Good

Life nyáltengerén is szívesen hajózgatunk négy percet; a Because You Can’t aztán visszaránt kicsit a valóságba. A (88-keys-szel közös) Stay Up 4 Rita a korai kilencvenes éveket, de leginkább mégis aWill Smith-féle bohóc zenét idéző alapját, de az egész dalt tudnánk nélkülözni... A Homegirl nélkül viszont szegényebbek lennénk, pedig egyszerű ez is, mint egy pofon. A végére meg bedurvulunk, And They Say Helter Skelter, például. És mi mással érhetne véget egy ilyen izé, mint a Hey Jude / More Popular Than Jesusszal; egyszer csak a refrénbe beköszön a hiphopdob meg Kanye – valószínűleg ezt sem a legkeményebb odaverések között tartjuk majd számon a raptörténetben, a célnak mindenesetre megfelel: méltó módon zár le egy patchworkel beszélést.

Tutankhamun Brothers: KanyeWest& TheBeatles
What’s a Black Beatle, 2013