Perzsa költőnő vette át először a Szőcs Géza által alapított díjat
A Magyar PEN Klub elnöke, Szőcs Géza által tavaly alapított, magán- és kormányzati forrásból finanszírozott elismeréssel olyan jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, akik hozzájárultak a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez. A díj azzal a céllal jött létre, hogy egyfajta „költői Nobel-díj szerepét” töltse be. Egyrészt, mert a költészet a világ valamennyi országában fokozatosan veszít a népszerűségéből, másrészt a nemzetközi irodalmi életben korábban nem létezett olyan költői teljesítményeket elismerő nemzetközi nagydíj, amelyet rangja, súlya, presztízse, jelentősége révén vitathatatlanul legfontosabbként tartana számon a köztudat. A presztízst némiképp veszélyeztette, hogy az elsőként díjazott Lawrence Ferlinghetti amerikai költő, a híres beatnemzedék ma is élő tagja tavaly visszautasította a rangosnak szánt elismerést. Gesztusát azzal indokolta, hogy a díj támogatói között a magyar kormány is ott található, és ez egy „jobboldali rezsim”, amely „a tekintélyelvű uralom irányába tart, és konzekvensen megnyirbálja a szólásszabadságot és a civil értékeket”.
A kuratórium a szóba jöhető jelöltek közül hét költőt választ ki első körben, közülük kerül ki a fődíjas a kuratórium titkos szavazása alapján. Az idei listán a nyertesen kívül még Adunis Alí Ahmad Sa’íd Esber, Geoffrey Hill, Jevgenyij Jevtusenko, Tadeusz Rózewicz, Tomaz Salamun és Tomás Venclova neve bukkant fel, így nem tért el nagyon a tavalyitól. A nemzetközi zsűri (Bollobás Enikő irodalomtörténész, Tomaso Kemény költő, Szőcs Géza költő, zsűrielnök, Edwin Thumboo költő, Dorin Tudoran költő) előzetes listáján már tavaly is szerepelt az 1927-ben Teheránban született Szimin Behbaháni. Az Iráni Írószövetség elnökét kétszer is jelölték Nobel-díjra. A perzsa anyaoroszlánnak is nevezett polgárjogi harcos szülei is írók voltak, adta hírül a Könyves.blog. Édesapja szerkesztette az Eghdam (Tett) című újságot, édesanyja szintén költőnőként vállalt komoly társadalmi és politikai szerepet, feministaként számos női szervezet tagja volt, és ő szerkesztette az Irán Jövője című lapot.
Szimin Behbaháni tizenkét évesen írta első versét, tizennégy évesen pedig már publikált. Költészetének különlegességét az adta, hogy tradicionális ghazal stílusban íródott verseiben a szerelem helyett az aktualitások szerepeltek. Szőcs Géza a Janus Pannonius-díj átadásakor kiemelte: Szimin Behbaháni nevéhez korunk egyik nagy művészi teljesítménye, a klasszikus perzsa művészet megújítása fűződik. Hozzátette, hogy a költőnőt világszerte híressé tette morális következetessége és bátorsága, amiért főhajtás illeti – adta hírül az MTI. – A Janus Pannonius-díj azonban nem a bátor embereket, hanem a nagy költőket jutalmazza. A kettő néha egybeesik, mint most is, ennélfogva különös elégtétel számunkra, hogy miközben az első magyar nyelvű Behbaháni-kötetet átnyújthatjuk neki, átadhatjuk a nemzetközi zsűri által neki ítélt nagydíjat is – tette hozzá a Magyar PEN Klub elnöke, utalva arra, hogy a költőnek Pécsen mutatták be Elhagyott szentély című könyvét.
A költőnőnek tizenkilenc verseskötete és közel hatszáz verse jelent meg. Magyarul ez az első könyve. Fordítója Szőcs Géza kormánybiztos, a díj alapítója és az odaítélő zsűri elnöke.
