Politikai sikerekről és csalódásokról, demokráciakudarcokról, a diktatúra véres tetteiről, a liberális, a szocialista és a konzervatív eszmerendszer évszázados alakulásáról szól Ormos Mária új esszékötete. Reflexív elemekkel átszőtt, egymásba fonódó írásaiban azt vizsgálja, lehet-e a magyar történelmet írni és értelmezni az egyetemes történelem mozgatórugóinak tanulmányozása nélkül. Ez a huszadik századi nemzetközi történések fényében felettébb eredménytelen módszer volna. Nem érthetnénk meg sem a szélsőségek által kifordított Horthy-korszakot, sem azt a diktatúrát, amely a sztálinizmus rémtetteivel próbálta megsemmisíteni a romantikus XIX. század szabadságeszméjét. A történész, aki Hitlerről, Mussoliniről, a nácizmusról, a fasizmusról írt nemzetközi visszhangot kiváltó műveket, s külön könyvet szentelt Magyarország két világháború időszakában játszott szerepének is, otthonosan mozog az eszmék és az azok által kiváltott szörnyű tettek világában. Hitler színre lépését globálisan szemléli, s azt is megvizsgálja, mi lehetett az oka annak, hogy a sodródó Magyarország oly hamar mögé állt. A legérdekesebb tanulmányok közé sorolható a szélsőségekről szóló és a Szellemirtás Európában címmel ellátott rövid betét. A legjobb Ormosban mégis az, hogy meg lehet benne bízni. Szaktudása és szemlélete ezúttal is lenyűgöző. A Janus Pannonius Egyetem volt rektora szép és könnyű nyelvű könyvet írt. Kedvvel fogják használni a diákok.

(Ormos Mária: Múlt a jelenben Kossuth, 304 oldal, 2600 forint)