Az újvidéki önkormányzat, a színház igazgatóbizottsága, valamint a Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottsága Venczel Valentin jelölését támogatta. Ő a pályázatában az eddigi folyamatok követését, a társulat egyben tartását, a városi színházi státus megőrzését, a gyermekszínházi és bábprogramok elindítását, a közönség és az előadások számának növelését és az eddigi vezetési rendszer helyett újfajta irányítást ígért, amely úgymond „feloldaná a felgyülemlett alkotói és egzisztenciális kiszolgáltatottságot”. A pályázó, aki két évtizede települt át a Vajdaságból Egerbe, és azt megelőzően 11 évet töltött az Újvidéki Színház társulatában, tudósítónknak azt mondta: nem érzi „kívülről jött” embernek magát, és örült annak, hogy pályázatát elsöprő többséggel támogatták. A másik pályázót, Gyarmati Katát ugyanakkor kizárták a folyamatból,mivel nem rendelkezett a státus betöltéséhez szükséges egyetemi végzettséggel.

Venczel Valentin jelöltsége mégis indulatokat gerjesztett. Magyarországi és romániai magyar kritikusok –köztük lapunk ítésze, Zappe László is – nemrég nyílt levelet írtak az újvidéki városi képviselő-testülethez, amelyben közölték: mélységes aggodalommal értesültek arról, hogy a döntésre jogosultak olyan jelöltet támogatnak, „aki nem a rangos intézmény eddigi, sokszorosan díjazott munkásságát akarja továbbvinni és kiteljesíteni, aki nincs tisztában a helyi viszonyokkal, lehetőségekkel és igényekkel, aki a színház eddigi eredményeit lebecsüli, a társulat képességét leminősíti, és aki az eddigi művészeti elképzelésekkel szemben reális és perspektivikus alternatívát nem kínál”. Szavaik szerint „az Újvidéki Színházat a magyarországi és a szerbiai színházi élet egyaránt kimagasló alkotóműhelynek tartja, amely igen érzékeny egyensúlyt alakított ki a művészszínházi és a népszínházi működési modell között. (…) E kiegyensúlyozott és színvonalas működés záloga hosszú időn át László Sándor igazgató volt, akinek munkáját – betegsége miatti lemondását követően – zökkenőmentesen folytatta Gyarmati Kata, László Sándor egyik legközelebbi munkatársa. Az ő felkészültsége, elméleti-dramaturgiai munkássága és vezetési készsége garanciát jelenthetne arra, hogy irányításával a megkezdett folyamatok nem szakadnak meg, sőt továbbépülnek” – fogalmaztak.

Hasonló tartalmú felhívást intézett a képviselőkhöz néhány szerbiai, vajdasági rendező és színházi szakember, mondván: kiállnak a jelenlegi megbízott igazgató, Gyarmati Kata mellett, és arra kérik a testületet, hogy ne csak a törvény betűjét, hanem annak szellemét is tartsa tiszteletben. Szerintük az igazgatójelölt „programja arról árulkodik, hogy egyáltalán nincs tisztában az intézmény profiljával, a társulat munkamódszerével és potenciáljával, de a teátrumnak a szerb és a magyar színházi életben betöltött szerepével sem”– írták.

Venczel Valentint meglepte ez a fogadtatás, amelyre szavai szerint nem szolgált rá. Az ügyben megszólaló kritikusok jó része korábban megbecsüléssel szólt színészi teljesítményéről, ezért nem érti, miért e mostani támadás – tette hozzá. Színházi berkekben néhányan azzal magyarázzák az elutasító hozzáállást, hogy Venczel Valentin nem távozott színésztársaival együtt Egerből, amikor a városban kiváló színházat teremtő Csizmadia Tibor utódjául a jobboldali kötődésű Blaskó Balázst nevezték ki a Gárdonyi Géza Színház élére.

A színházigazgatói posztról várhatóan szeptember közepén döntenek.

A színész tavaly Egerben Oriana Fallaci művét rendezte