Szerzői jog közönségszavazattal

2013-08-09

Lemondhat-e egy film, zenemű vagy irodalmi alkotás szerzője a szerzői jogokról a közösség javára? Szedhet-e licencdíjat egy jogkezelő szervezet olyan szerzők nevében, akik nem tagjai az adott szervezetnek, és nem is adtak rá felhatalmazást, hogy az érdekükben fellépjen? Okoz-e számszerűsíthető kárt a kiadónak, az előadónak vagy a szerzőnek, aki meghallgat egy számot, vagy megnéz egy streamelt közvetítést az interneten?

Többek között ezekre a kérdésekre kellene nagyon pontos és jogilag is védhető választ adnia egy korszerű, a felhasználók érdekeire is tekintettel lévő szerzői jogi szabályozásnak. Finnországban hamarosan már lesz olyan törvény, ami nem kerüli meg a bevezetőben említett dilemmákat: finn polgárok a közelmúltban készítettek egy új, szerintük az információs korszakban is működőképes szerzői jogi tervezetet, és összegyűjtötték hozzá azt az 50 ezer aláírást, amely az ottani alkotmány szerint szükséges, hogy a parlament köteles legyen tárgyalni és szavazni a szövegről. Önmagában az is nagyon fontos tény, hogy ez lehetséges: a finn parlamentáris köztársasági rendszer lehetővé teszi az ilyen alulról jövő kezdeményezések törvénnyé emelését (vö.: nemzeti konzultáció

Magyarországon), de az is legalább ennyire izgalmas, hogyan birkóznak meg az újszerű megoldásoktól egyébként sem idegenkedő finnek a legfeljebb két évtizede használt internet és a legalább kétszáz éves elvi alapokon nyugvó szerzői jogi szisztéma összebékítésével.

A jogszabálytervezet egyrészt a digitális jogkezelés speciális eseteire koncentrál, másrészt pedig a jogrendszernek azokra a túlkapásaira, amelyek abból fakadnak, hogy amikor a mai törvényeket írták,még nem számoltak a világhálóval. Legálissá tennének néhány, ma a szürkezónába tartozó másolást is (ilyen például a megvásárolt zenei anyagokról, filmekről és szoftverekről történő kópiakészítés).

A kezdeményezés elindítói azzal érvelnek, hogy nemcsak a finn polgárok értelmetlen vegzálásának, hanem a hatóságok túlterhelésének is gátat szabhat az újraszabályozás. A munkacsökkentés rá is férne a finn bűnüldözőkre, a bűnügyi statisztikákat erőteljesen torzítják ezek a jellemzően csip-csup ügyek, miközben jelentős adminisztrációval, és olykor igen drága nyomozásokkal járnak.

KILENCÉVES LETÖLTŐ

A finn sajtó példaként említ egy elrettentő esetet, amikor egy kilencéves kislány laptopját kobozták a hatóságok néhány „illegálisan” letöltött zeneszám miatt. Az új törvény – ha elfogadják – összhangba hozza a lehetséges büntetéseket a jogtulajdonosoknak ténylegesen okozott kárral – ez a gyakorlatban a büntetési tételek lényeges enyhítését jelenti –, és erősen korlátoznák azokat az eseteket, amelyekben az állam szerzőijog-sértés vélelmezése nyomán megsértheti az állampolgárok magánszféráját (titkos meg figyeléssel, vagy esetleg házkutatással).