Kicsi Amszterdam

Találja ki az arcomról, hogy tavalyhoz képest mennyivel esett vissza a forgalmunk – fintorog az egyik lángossütőben szorgoskodó hölgy. – 11,3 százalék – vágom rá. – Negyede – pontosít, bár hozzáteszi: biztosat még nem lehet mondani, mivel ez még a második nap. A vendéglátósok elmondják: egy átlagos évben a harmadiknegyedik napra lesz nullszaldós az üzlet, utána kezd nyereséget termelni a fesztivál.

Az idén azonban érezhetően kevesebben vannak a vendégek, és a külföldiek sem fogyasztanak annyit, mint eddig. Minden a fellépőkön múlik – vélekedik az egyik melegkonyha vezetője, „veterán szigetes”. Ha jó zenekarok jönnek, olyankor érezhetően pezseg az élet, akkor kevesebb vendég is igen hamar behozza a több százezres bérleti díjat –mondja. Sőt ha az ügyes vendéglátós már a Sziget-lakók költözésére kitelepül, akár az első hivatalos napra nullszaldónál járhat. Riportalanyunk arról panaszkodik, hogy az idén nem sikerült igazán ütős zenekarokat meghívni, és ez érezhető. Nevét azonban ehhez nem adja: az utóbbi tíz évben kint volt a Szigeten, és még a további tíz évben is szeretne kint maradni. Annyira rossz üzlet nem lehet tehát. A vendéglátós vállalkozók között nem ritkák a kisebb-nagyobb umbuldák. Tavaly volt olyan vendéglátós, aki a napi hulladékát hajnalonként a halak legnagyobb örömére a Dunába öntötte. Az ilyen ügyekkel azonban „nem illik” a szervezőkhöz rohangálni, ezeket az ismerős vendéglátósok egymás között lerendezik.

A kezdetekhez képest mára már teljesen átalakult a Sziget: „kicsi Amszterdam” mondja a veterán, aki szerint 80 százalék a külföldi, javarészt holland. A sparherd előtt öles betűkkel olvasható: „heibe oberflache!” – vigyázat, forró! – felirat. A vendégek kisebb része német, olasz, brit. Hozzájuk árazták a portékákat is.

– Néhány éve még 1500 forint volt nálunk egy tál meleg étel. Mára ez bőven 2000 forint fölé emelkedett – mesél tovább vállalkozónk, szerinte az árakon főleg a Nyugatról érkezett fiatalok fizetőképessége mellett a készpénzmentes fizetés bevezetése dobott. A kártyarendszerben két százalék körüli összeget vonnak le tranzakciónként. A külföldieknek még így is olcsó a fesztivál, a vendéglátósok stabilan belőtték maguknak a 300-as euró-célárfolyamot. Egy gofri 600 forintba vagy két euróba kerül. A legdrágábban kapható termék az egyik halasstandnál kapható homár: darabonként tízezer forint, de van fél adag is ötezerért.

Míg az ételek a Nyugat, az italok a Kelet árszínvonalát idézik. A Németországban vagy Hollandiában megszokott 4-5 eurós sörárakhoz képest itt két-három euró körül jár a fél liter. Az italforgalommal nincs is gond. A külföldiek kezében általában sört látni, de – ahogy a belvárosban, úgy a Szigeten is – szaporodnak a borbárok, és a forróságban jól is fogy a fröccs. Azt nem lehet mondani, hogy a kitelepülés reklámértékkel bírna, az árszínvonal veri a belváros legelegánsabb bisztróiét. A berúgni szándékozók számára a határ a csillagos ég, a legdrágább ital egy ránézésre legalább tízliteres vödörben kínált koktél: 40 ezer forintot kóstál.

Az átlagos, lerészegedni vágyó képességeivel számolva egy alapszintű berúgást három feles és három sör elfogyasztásával lehet biztosan elérni – ez utóbbi megállapítás Beatrice-től, a belga Sziget-lakótól származik, aki előző este egy filctollal akkurátusan húzogatta a rovátkákat a felkarján, hogy miből mennyit ivott meg. Köszönhetően alaposságának és a grafittisek által előszeretettel használt, levakarhatatlan alkoholos filcnek, még sokáig pontos ismeretei lesznek italbefogadási képességeiről. A Beatrice-kvótával számolva a Szigeten nagyjából 4320 forintba kerül a kiadós másnap. Ebben azonban nincs benne a duhajok körében kötelező körnek számító hajnali kajálás ára. Egy sima mezítlábas lángost már 450 forintért is lehet kapni – ami alig ötven forinttal magasabb a balatoni átlagárnál –, a pizzaszelet 600 forinttól indul, a hamburger ára a 800–1000 közötti sávban mozog, míg a legolcsóbb kávéért háromszázat fizettünk.

A kinti élet további költségeket is jelent, különösen ha a fesztiválköztársaság állampolgára helyben telepített vegyeskereskedésből szerzi be a használati cikkeiket, vagy csak folyamatosan a Szigeten kíván étkezni. Napi háromszori étkezéssel számolva a legolcsóbb – igaz, nem túl egészséges – megoldás az alapverzióban 400 forintért kapható zsíros kenyér vagy a már említett lángos. A komolyabb meleg étel 1500 forint, azaz az esti berúgás költségeivel számolva alaphangon 8000 forintban van egy nap a Szigeten.

Ekkor még nem számoltuk a pityókás fejjel elkövetett „impulzusvásárlást”, amit előbb-vagy utóbb menthetetlenül elkövet minden Sziget-lakó. A Pest felé eső oldalon végeláthatatlanul sorakoznak a hétköznapi életben tökéletesen használhatatlan, ám a Szigeten fontos csecsebecséket árusító bódék. Itt különféle színes, mintás napszemüveg kapható kétezerért, a bevállalósabbja kicsit drágábban, ám műpénisszel szerelt verzióval teheti egyértelművé a szándékait a gyengébb nem tagjai felé. A papucsot 3 és 5 ezer forint között árulják, de különféle maszkok is rendelkezésre állnak szükség esetén.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A Sziget legolcsóbb szolgáltatását Köves Slomó rabbi nyújtja: tíz forintért ad tanácsot a hozzá fordulóknak.

Árak a Szigeten (forint)

ITALOK:

Korsó Dreher: 640
Arany Ászok: 700
Pálinka: 800-900
Bor: 300-500 forint/dl
Szóda: 50 forint/dl
Red Bull: 650
Koktélok: 1700-2000
Kávé: 300-450
Kapucsínó: 450
Félliteres üdítő: 400

ÉTELÁRAK:

Meleg ételek: 1500 forinttól
Lángos: 450 forinttól
Palacsinta: 200
Óriás hamburger: 900-1000
Pizzaszelet: 600-650
Szendvics: 600-1200
Gyros: 1200
Szusi: 800
Zsíros kenyér: 400
Gofri: 450-750
Főtt kukorica: 400

A választék széles, az árak magasak, mégis fogy a hús
A választék széles, az árak magasak, mégis fogy a hús
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.