A válogatásba a XIX. századtól napjainkig szemlézett anekdotákat, rémhíreket és hihetetlennek hangzó, ám valódi történeteket vegyesen. Ahol tudta, próbálta pontosan megjelölni a helyszínt, de ez néhol csak városszinten sikerült. A szerkesztő egyben segítséget kér a legendatár fejlesztéséhez. Máris többen éltek a lehetőséggel.

Az egyik hozzászóló például a jó öreg robbanó disznó történetére hívja fel a becses figyelmet, szerinte az eset kifejezetten Kiskunfélegyházához, avagy a közeli tanyákhoz köthető: tudni véli, ott esett meg, hogy az alaposan bekávézott atyafiak a disznóvágáskor gázt használtak a műtétre előkészített haszonállat humánus elkábításához – a propán-bután persze szépen megtöltötte a sertés tüdejét, mire a lábasjószág a pörkölésnek mindjárt az elején csúnyán felrobbant.

Mint feljebb már kiviláglott, a látogató egy szimpla Google-térképbe ütközik, és a térkép pont olyan egyszerűen és nagyszerűen működik, mint ha gumi-újrafutózót vagy gyertyamártót keresnénk, csak azok a kis fordított vízcsepp alakú slejfnik itt legendákat jelölnek. A történetek, miként az oldal bal oldalán felsorolt legendaszócikkek alapján kiderül, három főosztályba vannak sorolva. A piros színű cseppek a minden alapot nélkülöző sztorikat jelölik, tehát anekdoták és rémhírek helyszíneit. Ezek között találjuk például a Lánchidat őrző nyelv nélküli oroszlánok esetét, amelyeknek a hiedelemmel ellentétben éppen hogy van nyelvük, plusz készítőjük, Marschalkó János egyáltalán nem ment elkeseredésében a Dunának.

Vagy a Marx (Nyugati) téri felüljáróról szóló fabulát, amely szerint a híd azért nem ért össze középen, mert a munkások nem egyenlő mértékben lopták ki az anyagot a két épülő szárnyból. A zöld nyilak igaz történetekre utalnak, mint a fővárosi állatkertben, a millennium táján közszemlére bocsátott néger törzsé vagy azé a pincéré, aki 1926-ban úgy lett öngyilkos az EMKE vécéjében, hogy előtte keresztrejtvénybe foglalta megrázó tette okát (a rendőrségnek sosem sikerült megfejtenie a rébuszt).

Végül ott vannak a sárga vonatkozásipont-jelzők, ezek az igazságtartalmukat illetően meghatározhatatlan vagy a valósággal csak köszönő viszonyban lévő sztorikat mutatják, amilyen az a fáma, miszerint Nikola Tesla a budapesti Városligetben jött rá a váltóáramú motor működésének alapjaira, és egy bottal le is rajzolta ötleteit a porba, valamint, hogy a „huj-huj hajrá!” felkiáltást a szovjetek közbenjárására nyomták ki a magyar lelátókról, tekintve hogy a „huj” szó az orosz szlengben férfi nemiszervet jelent.

A térkép, miként azt a szerkesztő sem tagadja, „egyelőre fejnehéz, azaz gerincét főként a budapesti történetek adják”. Nem ígéri, hogy azonnal és minden sztorit felvezet a térképre, de azt igen, hogy időről időre frissíteni fog. Innen is kérjük: akinek mondanivalója van, ne temesse magába.