Mondhatjuk, az első független társulásról, amelynek tagjai történelmi, néprajzi, művészeti és természettudományos ismeretterjesztő filmeket készítettek, és ezek ma is láthatók a tévécsatornák képernyőjén. „Kezdettől sajátosan hungarológiai nézőpontot képviseltünk – mondja Lakatos Iván Balázs Béla-díjas rendező-operatőr és producer –, kifejezetten nemzeti témákat filmesítettünk meg.”

Saját rendezései közül példa a Szinyei Merse Pálról vagy a Rippl-Rónairól szóló (Majális után, Munkácsi inasa), vagy ismét csak kiragadva, a gróf Andrássy Gyuláról vagy a Ferenc Ferdinándról készült történelmi portré. Ezek korántsem romantikus burokba vonják alakjaikat, hanem – szájbarágós szöveg helyett – a korabeli dokumentumok megszólaltatásával jellemzik őket.

A példák sorát folytathatnánk olyan néprajzi filmekkel, mint az időközben elhunyt Magyar Tamás Suba subával... című, a népi öltözködésről szóló munkája vagy Moldoványi Juditnak elsősorban a természet titkait föltáró alkotásai, mondjuk, Az álruhás királyfi című „szitakötőfilmje”, amely kerek drámaként dolgozza föl szuperközeli, úgynevezett makroképekkel e különös élőlény útját a születéstől a halálig.

A mára négy-öt tagot számláló alkotóközösség elsősorban szellemi társulásként működött. A kezdeti években televízióknak készített produkciókat, majd a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatain nyert támogatásból évente négy-öt filmen dolgozott. Kölcsönös előnyök alapján múzeumokkal, egyetemekkel alakított ki munkakapcsolatot, filmjeiből eddig csaknem négyezer DVD-t adtak el. Az alkotók lehetőségei fokozatosan csökkentek, a közalapítvány megszűnése után pedig megrendelő, támogató nélkül maradtak. (Egy igényes 20-40 perces mű jelenleg mintegy nyolcmillió forintba kerül.)

A Médiatanács utóbbi öt-hat ismeretterjesztőfilm-pályázatán egyetlen tervüket sem fogadták el (!), például azokat sem, amelyek a pszichoterápia és a művészet kapcsolatát, a nemzeti kisebbségek néprajzát, a magyar hadtörténetet, a magyar történelmi családokat mutatták volna be. A kuratórium egyébként júniusban tizenöt tévéfilm gyártására összesen mintegy 106 millió forintot ítélt meg. Annál inkább furcsa ez, hiszen a Krónika alkotásai közül nem egy kapott már elismerést a szolnoki nemzetközi tudományos-művészeti mustrákon és a magyar filmszemléken. Szolnokon életművéért is kitüntették Lakatost.

A fesztivál és a helyszínt adó Tiszapart mozi vezetője, Demeter István úgy látja, viszonylag kevés nevezés érkezik mostanában itthonról, általában fogy a művek száma, szűkül a bemutatás lehetősége. Ez, összevetve a nemzetközi tendenciákkal, kettős ellentmondást tükröz. A fiatalok ugyanis egyre inkább érdeklődnek a műfaj iránt, amely – eltekintve az erre szakosodott, de nem annyira a tudományos ismereteket, mint inkább a szórakoztatást megcélzó tévécsatornáktól – reneszánszát kezdi élni a digitális mozik elterjedésével.

A filmszínházak műsorán „alternatív tartalmak”, történeti, régészeti, művészeti, természettudományos témákat földolgozó hosszú ismeretterjesztő filmek futnak, arról már nem is szólva, hogy nagy vászonra költöztek a Metropolitan Opera, a Royal Shakespeare Company és más társulatok előadásai, zenekarok koncertjei is, olykor ismeretterjesztő kiegészítésekkel. A technikai fejlődés újabb távlatokat nyit – de egyelőre nem Magyarországon. Egy-két hazai kivétel persze akad, Török Zoltán kiugró nézőszámot elért Vad Magyarországa például, de a legendás Homoki Nagy István vagy Kollányi Ágoston mai követői lassan nemcsak a filmvászonról kopnak ki, hanem a képernyőről is.

„Lehet, hogy az alkotók filmes szemléletén is van változtatni való – jegyzi meg Demeter –, de a színvonalas új alkotások teret érdemelnek.” Három éve nem tud dolgozni a szakmában a korábban vágó,majd rendező Moldoványi Judit. Az ugyancsak Balázs Béla-díjas alkotó jelenleg, átképzés után, fogászati asszisztens. Kitűnő orvos mellett, jó körülmények között, de a filmkészítésről nem szeretne végleg lemondani. Reménykedik. Nemrég a pesti Wekerle-telepi iskolában tízéveseknek vetítette „szitakötőfilmjét”, és a gyerekek nagyon élvezték. Talán a Nemzeti Filmalap is támogathatná az ismeretterjesztő filmeket – töpreng. Mert akkor megmozdulhatna valami ebben a műfajban.

Egy kocka Moldoványi Judit Álruhás királyfi című művéből