Capa szellemében
Ennyi. Szűkszavú, de korántsem meglepő sajtóközlemény ez, hiszen erre a fordulatra már hónapok óta számítani lehetett. Miként azt lapunk már márciusban megírta, jó ideje komoly előkészítő munka folyt, mely azt célozta, hogy az Ernst Múzeum funkciója némileg megváltozzon, az épületben egy Robert Capáról elnevezett fotós központ kapjon helyet, amelynek márciusban még a neve is ideiglenes volt és a funkciója is épp csak körvonalazódott. Csupán a szándék volt biztos: valahogy megoldani azt a bizonytalan helyzetet, amely 2008 vége óta fennállt. Azóta, amióta az akkori kulturális tárca 300 millió forintnyi segítségével hazánk, a magyar származású világhírű fotográfus, Robert Capa hagyatékából – a hagyatékot gondozó New York-i International Centre of Photographytól (ICP) – megvásárolt 937 darab fotót, 48 vintázs kópiát és 5 portrét.
Az anyag megvásárlása kapcsán szakmai és politikai szándék mutatkozott arra, hogy hazánkban is létrejöjjön egy Robert Capáról elnevezett fotográfiai központ. Ez a terv azonban – a gazdasági válság egyre erősödő hatásainak is betudhatóan – jó ideig csak terv maradt. Idén azonban új erőre kapott, és mint a fentebb idézett sajtóközlemény is megerősíti: immár meg is valósul majd. Az Ernst Múzeum tehát megszűnik, helyette a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ költözik az épületbe, mely intézmény végül is az eredeti tervekkel szemben önálló intézmény lesz, nem az ICP magyarországi szervezete, noha azzal erős együttműködést tervez. Kőrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Házának (Mai Manó Ház) vezetője, aki egyben a leendő Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központot is irányítja majd, tavasszal azt nyilatkozta, hogy a magyar fotográfia számára kiemelten fontos lenne ez az új intézmény.
Mert végre létrejönne egy olyan fotográfiai központ, amelyben akadna nagyméretű, méltó kiállító tér, lehetőség lenne a fotográfiához kapcsolódó rendezvények, szakmai programok megtartására, és fontos szerepet kaphat végre az oktatás, továbbképzés is. Kiemelte akkor: a központ elsődleges célja a hazai sajtófotós hagyományok őrzése, ápolása, a műfaj kiemelkedő képviselőinek bemutatása, az utánpótlás képzése és a nemzetközi kapcsolatok ápolása. Kőrösi a kortárs művészetért aggódókat is megnyugtatta. Kijelentette ugyanis: annyit már a tervezés időszakában is biztosan állíthat, hogy „miként az Ernst Múzeum számos fotókiállítást fogadott be, úgy az ő vezetése alatt a Capa központ is helyet adna a kortárs képzőművészeti kiállításoknak, szó sincs tehát arról, hogy amennyiben megalakul az intézmény, és valóban az Ernst Múzeumban kap helyet, a kiállítótér falain a jövőben csak fényképek lesznek majd láthatók.”
Kőrösi Orsolya most azt mondja, a tervek a márciusihoz képest nem változtak, legfeljebb a leendő intézmény feladatai bővültek, jelesül egy nemzetközi ösztöndíjprogrammal. Ami biztos: az intézmény költségvetése 155 millió forint lesz, amely a leendő vezető szerint arra mindenképpen elég, hogy jó szakembergárda működtesse a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központot, és az elmúlt években a központi költségvetésből a fotográfiának szánt 20 millió forintnál mindenképpen több, miközben az egyéb művészeti ágaknak juttatott pénzösszegeknél nagyságrendekkel kevesebb. Körösi Orsolya márciusban arról is nyilatkozott, és ezt most is megerősítette, hogy a Capa-központ nem tervez gyűjtést, mert ahhoz más feltételrendszer, más típusú szakértelem és nagyon sok pénz kell. A Capa-képeket egyébként Magyarországra érkezésük óta a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában gondozták, tegyük hozzá: aktívan és nagy szakértelemmel. A Nemzeti Múzeum munkatársai segítségével az anyagból azóta közel húsz különféle válogatású kiállítást rendeztek, egyebek mellett Sanghajban, Bécsben és a pozsonyi fotó hónapon is.
Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának vezetője azt mondja, amióta a képek a Nemzeti Múzeumban vannak, nemcsak a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelően őrizték azokat, hanem Capával kapcsolatban a könyvtári kutatások mellett tudományos kutatást is folytattak New Yorkban, Londonban, valamint a közel húsz kiállítással népszerűsítő munkát is végeztek. A szeptemberben Capa születésének 100. évfordulójára nyíló Robert Capa /A játékos című budapesti tárlatuk után, októberben Rómában, majd pedig Firenzében mutatják be Robert Capa olaszországi felvételeit. Így tehát a képeknek nincs idejük a raktárban porosodni, amitől a vásárlás körül oly sokan féltek.
A Capa-központ a tervek szerint az ősz folyamán megnyílik, körülbelül a Capa-évforduló idején. A sajtóban több helyen megjelent, hogy mindezért Burger Barna, Orbán Viktor miniszterelnök fotósa is lobbizott, de Kőrösi Orsolya szerint nincs ebben semmi szenzáció, fotósként az ő számára is fontos volt, hogy végre helyet kapjon és működni kezdjen az intézmény. Miként annak idején fontos volt Hiller István akkori kulturális miniszter, Orsós László Jakab, a New York-i Magyar Kulturális Intézet korábbi igazgatója, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Bánkúti András fotográfus, Kincses Károly fotótörténész és mások számára is.
Az Ernst Múzeumról szólva hozzátette még: elhelyezkedését, a művészeti életbe és a budapesti hagyományokba való beágyazottságát tekintve szerinte ez Budapest egyik legnagyszerűbb kiállítóhelye, amelyben az elmúlt években nagyon erőteljesen megjelent a fotó. Arra a kérdésre, hogy a Kecskeméti Fotómúzeum vagy a Mai Manó Ház nem lett volna-e alkalmas a Capa-központ befogadására, Körösi Orsolya azt válaszolta: valamennyi említett intézménynek más a feladata, ráadásul lehetőségeiket tekintve sem alkalmasak erre. A központ a jelenlegi tervek szerint Gadányi György muzeális fényképezőgépekből és fotótechnikai tárgyakból álló gyűjteményéből összeállított kiállítással nyit majd.
