Nem is tévedünk sokat, mivel tényleg egy forgatásra érkezünk, de jelen esetben nem egy amerikai szuperprodukció kedvéért állították meg az életet a pesti, ötödik kerületi utcában, hanem Mundruczó Kornél legújabb mozija, a Fehér Isten miatt. Az egyik átállás után bekísérnek a szentélybe, konkrétan a kontrollmonitorok mögé, ahol a rendező és állandó alkotótársa, Petrányi Viktória producer dirigálja az eseményeket. Több jelenet „összerakását” is végignézzük, Mundruczó és Petrányi közösen vitatja meg, hogy egy-egy eseménysort milyen kameraállásokból rögzítsenek – van olyan szcéna, amelyet három pontról is felvesznek. A stáb eközben folyamatosan dolgozik, néha átengedik az átmenő forgalmat. Olykor elhúz egy locsolóautó is, egy kacsintás és egy mosoly után elárulják, hogy vizes aszfalttal sokkal szebben néz majd ki a felvétel.

Mintegy kétszáz eb masírozik a belvárosban: az összevágott filmen minden bizonnyal hátborzongató lesz a látvány

A rendező és a producer tulajdonképpen akciójelenetet dirigál: a főszereplő kamaszlányt alakító Psotta Zsófi biciklin menekül, méghozzá kétszáz kutya elől. Az összevágott képsorok biztosan egészen hátborzongatóak lesznek a kész műben, itt azonban a kutyusok békésen elfutnak a biciklijével eleső kislány mellett… De a látvány így is lenyűgöző. Elvégre nem túl gyakori, hogy mintegy kétszáz eb masírozzon a belvárosban. A kutyák futását többször is felveszik, ők meg igazi falkaként viselkednek: a vezérek elől peckesen, a picik és a gyengébbek, ha lemaradósan is, de futnak a végtelenbe. A lezárt utca végén aztán befogják és visszaviszik őket a kiindulási ponthoz, hogy megismételhessék a felvételt. S hogy itt tényleg minden természetes és életszagú, bizonyítja, hogy akadnak renitens állatszínészek, amelyek a feladatot feledve sebtében lemorzsolódnak, mondjuk egy kellemes kis árnyékos sarok kedvéért.

A rendszerváltás óta visszatérő kérdés a magyar filmművészettel kapcsolatban, hogy vajon szerzőink és rendezőink miért nem dolgozzák fel a jelen társadalmi kérdéseit – ahogy például a világ fesztiváljain taroló román alkotók teszik. Úgy tűnik, az örök polémia lassan érvényét veszti, ugyanis Mundruczó Kornél végre magára vállalta a feladatot. A forgatási munkálatokon épp túllévő produkció, a Fehér Isten ugyanis valós, de legalábbis valószerű felvetésből indul ki: Magyarországon elfogadják az ebadót, melynek értelmében a keverék kutyák után többet kell fizetni, mint a fajtiszták esetében, az originál, pardon, őshonos magyar fajták gazdái pedig mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. Mundruczó és alkotótársai ebből kiindulva eljátszottak a gondolattal, mi lenne, ha Budapesten tömegesen utcára tennék a „korcsokat”, azok pedig falkába verődnének, és fellázadnának korábbi gazdáik ellen. Ezzel párhuzamosan Lili sorsát is nyomon követhetjük: az anyjával élő kislány pár hónapra az apjához kerül, aki az intézkedés hallatán kidobja a kutyáját, de az ifjú gazdi a nyomába ered.

– Erre nem lehet egyszerű választ adni – mondja Petrányi arra a kérdésünkre, hogy a Fehér Isten tényleg Mundruczó Kornél „nyitása” lesz-e a nagyközönség felé, ugyanakkor elismeri, hogy számos műfaji elemet csempésznek bele a műbe. Ha úgy tetszik, tudatosan tervezték meg, hogy a nézőnek mikor kell majd izgulnia, nevetnie vagy sírnia. „Másféle történet ez, amilyet eddig meséltünk, sokkal szigorúbb dramaturgiára épül. Nem titkolt szándék, hogy nyissunk a közönség felé, hogy más embereket is megszólítsunk, mint eddig. De mindezt persze a saját hangunkon szeretnénk tenni, szóval per definitionem közönségfilmre túlzás lenne gondolni. Szeretnénk belépni egy másik ajtón, és megnézni, hogy ott kik kíváncsiak ránk – húzta alá Petrányi. Azt már Mundruczó Kornél teszi hozzá, hogy a Fehér Isten a maga módján kalandfilm lesz, természetéből adódóan, mivel egy kutya kalandjait nézzük végig, illetve egy kislányét, aki keresi őt, és különböző akadályokat kell leküzdeniük, mint egy mesében. A rendező szavai szerint előző filmjével, a Szelíd teremtéssel véget ért valami: tízévnyi munka ars poeticus lezárása volt, amit nem is lehet, de nem is kell folytatni. Most sok helyszín, sok szereplő van egymásba fűzve két kiszámíthatatlan elemmel, azaz a kutyával és a kislánnyal. – Nem a számunkra eddig jól ismert, megbízható formavilágban készítünk filmet, ez mindenképpen kihívás. Illetve a történetből fakadóan is nagyobb súlyt kezelünk, hiszen ez nem egy kevés szereplős kamaratörténet – summázta Mundruczó.

– A Fehér Isten egy olyan történet a kisebbségekről, amelyet a kisebbségek esszenciájával mesélsz el. A kutyák is egy kisebbség, ők az emberek barátai, erre lettek szocializálva, de bárhol és bármikor beléjük rúghatunk – mondja Mundruczó. Hozzátéve: a kutyák meg lesznek személyesítve, így a cél az, hogy őket a saját tükörképünknek, embernek lássuk. A cím is erre a perspektívára utal: a kutyáknak mi vagyunk a Fehér Isten.

Külön érdekesség, hogy a Fehér Isten tulajdonképpen kis költségvetésű partizánfilmnek indult, de végül kinőtte magát, mert akik beszálltak, azok nagyobb művet láttak benne. De például az is sorsszerű volt, hogy a főszereplő kutyát Amerikában találták meg: a Hagent alakító shar pei-labrador keveréket, Luke-ot a „világ legjobb trénere”, Teresa Miller hozta Magyarországra. Mint casting direktor, ő találta meg korábban Babe-et, a kismalacot is. A rendező szerint lenyűgöző volt, ahogy a forgatás során elérte, hogy egy családi kutyából vadállat legyen. Itthoni partnere Halász Árpád volt, aki a tömegkutyákat és a kisebb kutyaszereplőket trénelte, kettejük fantasztikus együttműködéséből jött létre minden kutyajelenet.

– A legnagyobb döbbenet akkor ért, amikor rájöttem, hogy egy kutya tud ugyanolyan lenni, mint egy színész – mondja Mundruczó Kornél. Egyszer összeszámolták a gesztustárát: mintegy huszonegy különböző gesztust tudott előadni, az alvástól a vicsorgáson át az imitált alvásig. A filmes szerint nagyon fura volt, hogy tulajdonképpen rendeznie kellett egy kutyát, még akkor is, ha ezt Teresa segítségével tette. Példaképpen azt a jelenetet említi, amikor Hagen mint Monte Cristo grófja, bosszút áll azokon, akik gonoszak voltak vele. Az első gyilkosságnál, amikor az ebnek vicsorognia kellett, és bevérezték a száját, hogy látsszék, már túl van az ölésen, Teresa elsírta magát, annyira átélte. Mundruczó Kornél pedig rajta keresztül tudott „bejutni” a kutya személyiségéhez. Ahogy fogalmaz, a kutya mint számos transzcendens dolog, az emberi ráción kívül esik, nem tudhatjuk, hogy mit érez vagy gondol. Sokat tanultak a forgatás alatt ember és állat mibenlétéről, ami nagyon felemelő élmény volt.

Pesti film, koprodukcióban

A Fehér Isten magyar–német–svéd koprodukcióban készül. A Magyar Nemzeti Filmalap 280 millió forinttal támogatta a produkciót, de a gyártó, a Proton Cinema komoly saját tőkét is invesztált a filmbe – mondta lapunknak Petrányi Viktória. A teljes büdzsé 676 millió forint, az MNF támogatása ennek 41 százalékát adja, de a teljes magyar részvétel mintegy 70 százalékra rúg. A külföldi partnerek főleg a hang és a kép utómunkájában vesznek részt. Mindazonáltal igazi budapesti film készül: a stáb az ötvenöt napos forgatás során megfordult az Erzsébet hídon, az Alagútban, Szabadság téren, a Városligetben, az Anker közben és főváros számos más, emblematikus helyén. A Fehér Isten előreláthatóan 2014 tavaszán vagy őszén kerülhet a mozikba.