Könyvek

Anya nemcsak nyelvet, de könyvet is ad. Apa szerszámot és könyvet, és persze egy másik nyelvet.

Abba a korba léptek a gyerekek, amikor már kidobhatjuk a szétrágott lapozókat, a műanyag babakönyvet sufniba, pincébe tesszük, vagy továbbadjuk rágásra egy másik családnak, ahol éppen nő a legkisebb foga. Milyen frappáns rágókákat lehet manapság kapni, a képzelet bőven nem elég hozzájuk.

Tegnap óta saját montessoris könyvespolcuk is van az ikreknek, nincs egyméteres – apa szerelte. Szétdobálva álldogál mostantól a kilötykölt kakaó mellett a színes képes album, dudálós könyv, nyári-téli böngésző, fedeles lapozó, puha (kávéfoltos) verses regény, a simogatható mondókás. A klasszikus őskövületek: a Süsü, a Pom Pom, a Boribon, Nemes Nagy Ágnes, Tandori, Mészöly Miklós. Aztán az újdonságok: itt a zenekönyv és a hangoskönyv. Röcögtető, kerekítő vagy az állatfigurákkal teletűzdelt mozgatható, húzható állatkerti album, aminek állatkertszaga van, szénával lehet etetni a lovat. Sípol, vonyít, kalapál a betű és a papírlapok. Némelyik könyv önjáró, ha kell, bőg és nevet, mint régen a hajas babák. Egész állatfarmot és várost rejtenek a kemény fedelek. De van olyan zenélő madaras albumunk, ami majd az egész madárvilágunk hangjait lejátssza. Csak nyomkodni kell, és olvasni. Fogni, beszélni, kaparászni és simogatni (az a Kisvakond). Meg kérdezni, új szavakat alkotni. Ugyanez megvan persze delfinesben is...

Az egész világ: Afrika, Ázsia, egy óvoda, iskola, játszótér, bevásárlóközpont, falu, hegyek, őserdő, a Hold és a Mars, a Nap és a Lappföldi Mikulás megvan már nekünk könyvben. Kedvencünk amúgy Schmal Róza Budapesti böngészője. Mert ott már a nyitóoldalon, lent a lap szélén fut a szovjet metró. Akvarellel festve.

Manapság a gyerekek nemcsak boltosat játszanak, hanem könyvet olvasva akármit és bárkit megkapnak. Úsznak, lovagolnak, játszótérre mennek, hisztériáznak, palacsintát sütnek, lázasak, bagoly gyógyítja őket, szúnyog csípi a térdük könyvoldalakon át. Az új könyvek ezek, melyek maguktól beszélnek. S hogy ez jó-e, nem mennék bele, de az biztos: virágzik a gyerekkönyvpiac. A vigasztalható valóság menő gyerekkönyvekbe költözött.

Hogy miről jutott mindez eszembe? Véget ért a könyvhét. Öröm, hogy még van könyv, és öröm a standok látványa a Vörösmarty téren, mintha óriás papír-babazsúrunk lenne, futnak a kölykök a könyvespolchoz. Hömpölyögnek a családok és a legfrissebb kiadványokra vadásznak. Úgy tűnt, mindenki mesét vesz a gyerekének, és nem cukrot. De nem is a könyvek formájáról szeretnék írni, hanem a könyvekkel való életről.

Nálunk még a kádban is ők laknak, a tévé tetején verssorok lógnak, a függönyünk lapokat és betűket takar, alul pedig nyelvet ereszt. Láttam már laptopkönyvet, zongorakönyvet, kanapékönyvet, autó- és házkönyveket. Majd egyszer azt is beszerezzük. A hátsó ülésen, a hűtőn és a vécén is lapok laknak. Betűk és szavak alszanak a tapétán. Bejáratosak a spájzba és a konyhaszekrénybe a liszt és a rizs mellé. Külön szobájuk van: könyvtárszobának hívják – ezt is egy könyvben olvastuk csak. A bejárati ajtón, a cipőszekrényen, a konyhakövön és a pohártartóban. Gardróbban a fogason, felakasztva, leporolva, kikefélve, hogy bárki bármikor viselhesse. Még a lépcsőházunkban is szófoszlányokat mos fel a heti beosztott takarító. A morzsás asztalon, a kanapé előtt, a teraszon a virágtartóban. Mind ott ülnek, néma nyelven, várják, hogy megszólítsa valaki őket. Ma már van könyvmegálló, könyvcserélő, könyvértékelő. Moly, Rukkola, Litera. Az interneten is fészkelnek, ha apa kinyitja a laptop fedelét, onnan is ők néznek vissza.

Aztán néha betelik velük a pohár. Anya takarít. Most kivételesen nem olvas fel hangosan, nem is beszél. Jár a keze. Szótlanul veri a port, és picit mérgesen. Még mindig rendetlenség van, pedig órák óta tereget. Mikor tele a lakás verssel, énekkel, mesével, szanaszét a könyvtárgyak zaklatott és félbehagyott sokasága – elkapja anyát is a hév, hogy mindet úgy kihajítaná hirtelen –, de aztán a takarítás és a rend és maga anya is az egyik mesébe költözik, ott valami kövér kis meztelen angyal majd megszelídíti.

KISS NOÉMI

Író, kritikus. Rongyos ékszerdoboz címmel könyvet írt Kelet-Európáról. Ikeranya című novelláskötete az ünnepi könyvhéten jelent meg a Magvető Kiadónál.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.