Hogy milyen fontos hely volt Zugliget hajdan, azt talán jól érzékelteti, hogy Buda másodikként kiépült lóvasúti vonala éppen ide vezetett (az első a Császárfürdőhöz), és rengetegen jártak föl ezzel a járattal a régi, hegyvidéki zöldvendéglőkbe. Még Krúdy is megemlékezett egy itteni kirándulásról A vörös postakocsiban. Míg a zugligeti lóvasút 1868-ban épült meg, az indóház csak 1873-ban, mégpedig a környékbeli villák svájcias stílusában, dús homlokzati faragványokkal. Az épületben posta, távírda és rendőrőrs is helyet kapott. Lófogatú egyébként csak 1896-ig járt itt, akkortól villamos jött fel, melynek pályáját 1903-ban meghosszabbították a mai kempingig. Egészen 1977-ig állt meg itt a villamos, amikor is megszűnt a vaspálya.

Lóvasút ház

Az épület véghomlokzatai még az eredeti, 140 évvel ezelőtti látványt őrzik, a középrésze viszont már nem hasonlít az építéskori állapotához: a nyitott, faoszlopokon álló várót a húszas években beépítették, födémmel két szintre osztották, s szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. Nyolc lakás volt itt a legutóbbi időkig, lakó azonban egyre kevesebb, mert az utóbbi tizenöt évben az önkormányzat már nem adta ki újra a megürült ingatlanrészeket. Tervei voltak ugyanis az épülettel. Tíz éve még úgy gondolták, hogy az iparművészeti egyetemnek adják majd használatra, amely – akkor úgy állt – itt rendezhette volna be egyik műhelyét.

Ez a szándék évekig tartotta magát, majd a közelmúltban változott a koncepció: előtérbe került a vendéglátás-funkció, 2011-ben pályázatot is kiírtak ilyesmire. De ez is változott, legújabban úgy tervezik, hogy ide kerül majd át a XII. kerület helytörténeti múzeuma, és ehhez csatlakozik majd egy vendéglátóegység is. Az engedélyezésre már beadott terveket Zoboki Gábor tervezőirodája készítette. Az elképzelés lényege, hogy a húszas években beépített, faoszlopos várót kibontanák, visszaállítanák az eredeti teret, az oszlopsoron belül azonban üvegfallal zárttá is tennék. Az indóház várója így kiállítótérré alakulna. További érdekesség, hogy az épület végein lévő, eredeti épülettagok födémét is megszüntetnék, részben azért, hogy élvezhetővé váljon a bravúros ácsszerkezet, részben pedig azért, hogy egy beépített galéria kialakítható legyen.

A tetőt emellett a gerinc mentén egy síkbeli felülvilágítóval szeretnék ellátni, és szigetelni is kell. A pincéhez kapcsolódóan ugyanakkor az épület mögött felszín alatti bővítést terveznek, tetején terasszal és a szomszédos hegy lábában kialakítandó, üvegfalas helyiségsorral. Mint a tervező elmondta, szeretnék az indóházat kibontani a ránőtt növényzet fogságából, és azt is megpróbálják elérni, hogy a ház tövénél elhaladó Zugligeti utat legalább egy sávnyival távolabb helyezzék, amivel az épület egy kis teret kaphatna.

A terveket már be is adták engedélyezésre, remélve, hogy az elképzeléssel sikeresen pályázhat támogatásra az önkormányzat a Norvég Alapnál. Ennek révén valóban a Zugliget és Budapest egy régóta újraglancolásra váró gyöngyszeme kaphatná vissza régi fényét. Az elképzelést a Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács némi finomítással támogatta. Ezt az üvegfalak tartószerkezetein kell majd eszközölni, mert azok a bemutatott terveken túl vaskosnak, az eredeti faszerkezetekkel konkurálónak tűntek.