Fenntarthatómenü
Az ENSZ már évekkel ezelőtt belefogott a rovarevés népszerűsítésébe, egyelőre nem sok eredménnyel. Igaz, lett néhány gusztusos honlap a témáról kalandvágyók és kíváncsiak számára.
Sáskák, termeszek, hangyák, lepkék, hernyók, kukacok – nyersen, sütve vagy ecetben pácolva – Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és Ausztráliában kétmilliárd ember menüjében rendszeresen megtalálhatók. A rovarok fehérjében és ásványokban gazdagok, telítetlen zsírsavakat, vitaminokat tartalmaznak. Egyes méhlárvák például tízszer annyi D-vitamint, mint a csukamájolaj, amit utáltunk gyerekkorunkban; lehet, hogy a méhlárva jobban bejön?
Mintegy 1200 fajta rovart fogyasztanak világszerte, ez igazán nem sok ahhoz képest, hogy a tudósok becslése szerint lazán kétmillió és harmincmillió között lehet a számuk. A dél-amerikaimozikban állítólag úgy ropogtatják a sült hangyát, mint nálunk a pattogatott kukoricát, Japánban a vízi lárvákat a szupermarketek polcain árulják.
Ne legyünk eurosoviniszták, az étkezésben sem!
„Lepjék meg vendégeiket szokatlan ötletekkel!” „Próbáljuk ki együtt a rovarrecepteket!” „Ízlelgessük a zamatos rovarokat!” E felszólításokat egy francia portálon láttam, amely „hivatásos rovarevőt” ígér, aki akár házhoz is megy, megtanítja elkészíteni a rovarokat, tájékoztat tápértékükről, gazdasági és ökológiai hasznukról, felkínálja a vakteszt lehetőségét, melynek során az ízlelőgumók meglepő felfedezéseket tesznek.
Természetesen online vásárlásra is mód van. Az Insectes comestibles (Fogyasztható rovarok) portálon választhatunk mindenfélét, müzliszerűnek látszó rovaros-gabonás szeletet nassolnivaló csemege gyanánt 5, 10 euróért kicsit sokallom, a szkarabeusz, avagy szent galacsinhajtó zacskóját 8,50-értmeg pláne; ilyen árakkal nem fogjuk megoldani az éhező világ gondjait.
Van itt még selyemhernyó, pálmagiliszta, bambuszkukac, kínálnak eperízű lepkecukorkát és almaízű hangyás cukrot. Ez szerintem nem ér, most vagy rovarevők vagyunk vagy nem, csábítgatnak minket régi, bevált ízekkel?
Kattintsunk a receptekre. „Mindjárt jönnek a vendégek, és nincs semmi étvágygerjesztőnek, de mi megoldjuk! 1. Tegyük tepsibe a szöcskét (vagy skorpiót, kukacot, tücsköt, ahogy tetszik), közepes lángon maximum 10 percre! A rovarok gyorsan megsülnek, mivel kicsik, hamar átjárja őket a meleg. (Ha a termékeinket választja, elég csak megmelegíteni, mert a rovarokat elősütve áruljuk.) 2. Vigyázat, máris lejárt az idő! Vegye ki a rovarokat a sütőből, sózza meg, hagyja kihűlni, és kínálja étkezés előtt, akár a földimogyorót vagy a chipszet. Sütés előtt megszórhatja illatos fűszerekkel, kakukkfűvel, fahéjjal.”
Egy (majdnem klasszikus) quiche recept: „1. Sütőt előmelegíteni 180 fokra; 2. serpenyőben megpirítani a kukacokat, zsiradék nélkül; 3. betenni a tésztát a tepsibe, elegyengetni rajta a kukacokat, kicsit megnyomkodva, hogy ne mozduljanak el, egy salátástálban felverni a tojásokat a tejföllel; 4. sót, borsot és szerecsendiót bele, majd ráönteni a kukacokra és megszórni reszelt sajttal, 30 percig sütni.”
A honlapon az ételek képe tényleg gusztusos, ha azt képzelem, hogy Mautner Zsófi kínálja, egyből kedvem lesz enni belőle!
Ez lenne tehát a jövő élelmezésügyi forradalma, a fenntartható fejlődés mintájára: kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy felélnénk a jövő generációkét. A rovaroknak nem kell takarmány, jelentősen kisebb az ökológiai lábnyomuk, mint a marháknak. Ízeltlábúak, külső vázukat kitin alkotja, morfológiailag tehát közel állnak a rákfélékhez, márpedig azokat a világ nagy részén becsben tartják finom ízük és tápértékük okán.
Kalandra fel!
LÁNGH JÚLIA
Négy országban tízféle foglalkozás után írt néhány könyvet, az utolsó: Párizs fű alatt, Magvető, 2009.
I!
Négy tárcaszerző váltja egymást ezen az oldalon:
06. 28.
KISS NOÉMI Író, kritikus. Rongyos ékszerdoboz címmel könyvet írt Kelet- Európáról. Ikeranya című novelláskötete az ünnepi könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadónál.
07. 05.
FÁYMIKLÓS Zenekritikus, színház-, film- és ételbíráló, a Népszabadság állandó munkatársa.
07. 12.
PAPP SÁNDOR ZSIGMOND Radócon (Radauti), az egykorvolt Monarchia legszélén született író, lapunk munkatársa. Semmi kis életek című regénye 2011-ben jelent meg a Libri Kiadónál.