Még 2006-ban kezdődött el I. Rákóczi György egykori ágyúöntő műhelyének feltárása Sárospatakon a néhány éve elhunyt kutató, Détshy Mihály adatai alapján. A fiatal sárospataki régész, Ringer István öt éven át kutatta a vár lakószárnyával éppen szemközt megtalált romokat. A korabeli feljegyzések szerint a műhely elhelyezkedése magát az erdélyi fejedelmet is zavarta, hiszen az onnan kiszűrődő zajok miatt 1644-ben levélben panaszkodott feleségének, Lorántffy Zsuzsannának. Turisztikailag viszont mindenképpen előnyös, hogy az egyébként is népszerű vár közelében nyithatják meg jövőre a kontinens egyetlen látogatható ágyúöntő műhelyét – közölte lapunkkal Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó intézmény igazgatója. Véleménye szerint ugyanis jelenleg a Rákóczi Múzeum kettős vonzerővel rendelkezik: a reneszánsz vár összekapcsolódik benne a Rákóczi-család kultuszával.

A harmadik kínálati pillér lehet a hadászat, és ehhez köthető az ágyúöntő műhely restaurálása és látogathatóvá alakítása. A múzeum most arra vállalkozik, hogy a XVII. századi ágyúkészítés teljes munkafolyamatát bemutassa az öntőminta készítésétől az űrméretre fúrásig. Ehhez egy korhű, a nehéz ágyúelemek mozgatására is alkalmas ácsolt faszerkezetet kell összeállítani. A feltárt helyiségek – például a tűztér, az olvasztótér vagy az öntőakna – értő kalauzolás melletti bejárása során kaphatnak majd képet a látogatók arról, miként is készültek a Rákóczi-ágyúk. Tamás Edit hozzátette: a konzervált romok fölé az interaktív, multimédiás kiállítási elemeket is magába foglaló, modern bemutatóépület épül, vagyis nem a korabeli ágyúöntő műhelyt rekonstruálják. Ebben kap helyet a feltárás során előkerült, egyébként nem túl bőséges, de annál beszédesebb leletanyag – közölte a múzeumigazgató.

A kiásott tárgyi emlékek talán legértékesebbike egy feliratozott öntőforma, amelyen a Rákóczi név is fellelhető. A feltárást irányító Ringer István az ágyúöntő műhelyről publikált kiadványban azt írja, hogy Sárospatakon legnagyobb számban a tábori ágyúk kategóriájába tartozó, úgynevezett Falkaun, magyarosan falkon ágyúkat készítették. A mai ismeretek szerint ezekből egy sem maradt fenn. Az I. Rákóczi György által készíttetett ágyúkból is csak egy csőtöredékről tud a történettudomány. Ez egyébként ugyancsak Sárospatakon látható a 2003-ban megnyílt állandó Rákóczi-kiállítás részeként. Az 1631-től 1648-ig működő műhelyben a fellelhető adatok szerint utoljára 1647-ban öntöttek ágyút, az utolsókat vélhetőleg az ugyancsak Rákóczi-birtokként ismert Munkács várának – olvasható a kiadványban. Az 500 millió forintos, 100 százalékos támogatottságot élvező program a tervek szerint jövő tavasszal zárul. Ennek keretében nemcsak az ágyúöntő műhely épül fel, de az egyik közeli településen, Sárazsadányban a környékbeli falusi életet bemutató múzeumfalu is.