Mint egészen máshonnan kiderítettük, a 210 ezer tételt tartalmazó katalógus projektgazdája a szerencsi Zempléni Múzeum, amelynek megnyithatatlan logója ugyan látható a site-on, azonban mintha titkolná a komoly pályázati pénzen digitalizált kollekciót, amelyre amúgy rém büszke is lehetne. Az intézmény honlapján – amely valójában a Herman Ottó Múzeum (Miskolc) egyik aloldala –, halovány utalás sincs arra, hogy az Arcanum gyártotta felület létezik, a képeslap szóhoz kapcsolva mindössze ennyit találtam: „Dr. Petrikovits László adományozása által jött létre Magyarország legnagyobb képeslevelezőlap-gyűjteménye, amelyet a szerencsi Zempléni Múzeumban őrzünk. A kollekció nagysága jelenleg meghaladja a 900 000 darabot. A gyűjteményben kronológia (különbontva az 1945 előtt és után kiadottakat) és tematika szerint csoportosítottuk a lapokat. A gyűjtemény gazdagságát A képeslap története című állandó kiállítás szemlélteti.” De: nincs nagy baj. Utánajártunk a rejtélynek, és az intézmény vezetőjétől, Fazekasné Majoros Judittól megtudtuk, hogy oldaluk fejlesztés alatt áll, hamarosan megszűnnek az efféle informatikai anomáliák.

De menjünk vissza a kiindulópontra. Mint megtudható, a lap nem oly rég újabb 60 ezer tétellel gazdagodott, így jön ki a mondott 210 ezer. A frissebb darabok a projektgazdától kerültek a monitoromra, egyebek mellett a „Magyar települések 1945 után” c. gyűjtésből, valamint a színház, az állatvilág, a humor, a történelem és a vallás témakörébe sorolt kollekciókból.

Miként a képernyőn látható, a szerencsinek három partnerintézménye van, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága, de mint nem látható – és ez az információ is a múzeumvezetőtől származik –, már nemcsak ezekkel állnak kapcsolatban, hanem a Magyar Nemzeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral is, sőt egyre csak tágítanák a kört, egészen a magángyűjteményekig. Hamarost, legalábbis részben, ez is látszani fog. A fő baj, hogy az idén nem kaptak állami támogatást, ezért a tempó lelassult. A testvérintézmények tehát még viszonylag kevés böngésznivalóval szolgálnak e helyt, itt van például a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, amelynek esetében, bárhogy erőlködtem, mindössze egy képeslapot dobott ki a kereső az amúgy logikus választásnak tűnő „kereskedelem” szó beverésére, igaz, két példányban. Az aratást tekintve szintén jó döntésnek tűnő vendéglátás kifejezésre pedig egészen pontosan egyet se. Hasonlóan jártam a „mezőgazdaság” kulcsszóval a Mezőgazdasági Múzeum esetében.

A szerencsiek gyűjteménye viszont máris káprázatos, a részecskegyorsító és az automata öntözőrendszer kivételével szinte nincs olyan képeslappal összefüggésbe hozható kifejezés, amelyre ne lökne ki valamit. Csak hogy önök is érzékeljék a léptékeket: a templom szóra 7938 telitalálat érkezett, a térre 5117, a szállodára 1153, de még az anzikszok világában viszonylag ritkán jelentkező pontyra is kaptam öt remek budapesti néznivalót, „Papp József, a ponty-szálkamentesítés feltalálójának Halásztanya éttermei” címmel.

Halásztanya étterem