Középkor és korszerűség Szent Márton hegyén
Bármennyire ellentmondásosnak látszik is a főapáti önmeghatározás és a bazilika szerzetesi karakterének középkori jogaiba történő szigorú visszahelyezése, ehhez a felújításhoz nem kevés modern merészségre volt szükség. Más templomba vitték el a Stornó által épített szószéket, kicserélték az oltárt, hozzányúltak a szentélyhez, de még a díszes világító körablakot – melynek a főalakja ráadásul Szent Márton, a védőszentjük – is múzeumba helyezték. A pannonhalmi főapátság mindennapi létét, jövőjének spirituális és építészeti, esztétikai, turisztikai fejlesztését – sőt meghökkentően eredeti kulturális fesztiváljainak arculatát – mindig is a több mint ezeréves múlt, valamint a korszerű jövő időíve határozza meg. Ez a vitákat is kiváltó modernség szimbóluma annak a szellemi, esztétikai nyitottságnak, a monostor befogadó természetének, mely Pannonhalmát az építészet és általában a kultúra mélységeibe meríti és magaslataiba emeli.
A hosszú múlt és a jelen praktikus ütközése inkább csak a napi ügyintézések során teremt furcsa helyzetet. Amikor elektronikusan benyújtanak például egy-egy uniós pályázatot, máris hibaüzenettel kezdődik az adminisztrációs folyamat. A pályázat meghirdetői kérik ugyanis az adott intézmény vagy szervezet alapítási évét. A rubrikába beírt 996-ot az internetes program máris nem tudja értelmezni. Ha ezt sikerül tisztázni –van rutinjuk benne –, akkor az alapító okirat mellékletként történő csatolása okoz némi fennakadást, de már erre is született megoldás. A régmúlt és a jelen illeszkedése tehát inkább csak az ügyintézésben okoz átmeneti fennakadásokat.
A hagyomány és a korszerűség a gyógynövénykultúrában, az apátsági termékek megjelenésében is tetten érhető. A gyógynövénykert vezetője, Potyondi Ákos szerint nem csupán a középkor és az azt követő idők receptjei alapján készítenek teákat, likőröket, szappanokat, hanem új termékeket, például csokoládékat is előállítanak. A visszavásárolt területeken telepített szőlővel pedig teljesen megújították, ismét sikeressé tették a hazai bencés borkultúrát.
A növényeket és a kert létét filozofikusan is értelmezik Pannonhalmán. Tavalyi időszakos kiállításuk – az egykori krumplispincében alakítottak ki remek helyet a tárlatoknak –, a „Van egy kert”, szakmai díjat kapott a Múzeumok Majálisán. Ez a kiállítás ábrázolja a kert szerepét a Bibliában és a monostorok életében. A most időszerű tárlat pedig a főapátság gyűjteményében található portrékat tárja a látogatók elé, eredeti, sajátos megközelítésben, mutatta be a sajtónak Hortobágyi Cirill perjel. Ábrázolja például, hogy a szerzetesi ideált miként közvetíti a portré festményben és fotóban megfogalmazott műfaja. Az egyén és egy közösség önarcképe is megmutatkozik, de a fiktív, a sztereotip, illetve a kettős portrék érdekes monostori darabjai is megismerhetők a tárlaton.
Pannonhalma őrzött kulturális értékei között a legbecsesebbek egyike A tihanyi apátság alapítólevele, melynek eredetijét csak augusztus 20-án teszik közszemlére, máskor csupán a másolata látható. A levéltárban egyébként 2500 középkori oklevelet őriznek. Szent István pannonhalmi kiváltságlevele közülük azért is érdekes, mert ebben vonták ki a püspöki joghatóság alól, és rendelték közvetlenül a pápa fennhatósága alá Pannonhalmát.
Bemutatták a Tolnai Máté apát idején, a XVI. században írt kódexet is, melyben Szent Mártont egyik attribútumával, a lúddal ábrázolják. Ebben a kódexben olvasható a pannonhalmi szerzetesek esküszövege is.
Májusban megélénkül az évszakról évszakra megújuló turizmus Szent Márton hegyén. Nemcsak a vallási zarándokok jönnek, hanem azok is, akik a meghitt csöndet keresik, a kerengőfolyosó töprengésre késztető hangulatát, a bazilika újraértelmezett terének egyszerű méltóságát, egy bensőséges, de ugyanakkor kitárulkozó világot, benne a különböző korok üzeneteivel.
