Végül is a tervtanács nem a pénzhiány miatt szűnt meg, hanem az év elejétől életbe lépett közigazgatási változások miatt, melyek szerint a fővárosnak nem lehet tervtanácsa, csak a kerületeknek, illetve a fővárosi kormányiroda berkein belül lehet egy Budapesttel foglalkozó úgynevezett területi tervtanács. Ez utóbbi némileg pótolja a most eltűnt, huszonkét éven át jól működő fővárosi tervtanácsot. De csak némileg, hiszen hatásköre csak a fővárosi helyi védettségű épületekre és azok környezetére terjed ki, továbbá olyan műemlék épületekre, amelyeknek bírságbesorolása az úgynevezett III. kategóriába esik. Az I. és II. kategóriás műemlékek építési ügyeit a Belügyminisztérium hoz rendelt műemléki tervtanács tárgyalja. Az olyan nagyberuházások tervei pedig, mint például az új FTC-pálya vagy a Puskás stadion környezetének átalakítása, a központi tervtanács hatásköre, és szintén a belügy koordinálja.

A fővárosi tervtanácsi üléseken korábban nagy nevű, elismert tervezők érveltek nyílt színen. Olykor ott, melegében lepleződtek le a túlzó beruházói igények, ha azokat egyes építészek megpróbálták terveikkel kiszolgálni. Vagy buktak meg túlságosan elszállt tervezői koncepciók, például a budapesti felhőkarcolók. Nem véletlenül vettek részt az üléseken a meghívottakon kívül építészhallgatók, újságírók, civil érdeklődők is. Így a városfeljődés, a jövő tervezése nem maradt szakmai belügy. A napirendre kerülő témákat előre meg lehetett ismerni, például különböző építészhonlapokról. Működni látszott a nyílt társadalom.

Aztán 2010 után ez az egész akadozni kezdett. A jó állam koncepció kimunkálása közben az ajtók kezdtek bezáródni, a tervtanácsokról már nem lehetett olyan természetes és könnyű módon információt szerezni. A program későn jelent meg a neten, később pedig már meg sem jelent. Mostanság pedig semmilyen nyilvános forrásból nem lehet tájékozódni.

Egy ideig az átalakítások közepette azt sem lehetett könnyen követni, hogy mi hová került. Talán egy időre meg is szűnt néhány tervtanács. Végül mára oda jutottunk, hogy a belügyhöz átcsoportosított tervtanácsokra a szakmai meghívottakon kívül más nem juthat be. Közönségként sem. A legújabb változás szerint a Duna-palotából (amely afféle belügyi művelődési ház és a belügy világához képest kicsit oldottabb légkörű helyszín) a műemléki és a központi tervtanács átköltözik a belügy székházába, ahová csak rendőri igazoltatással, a táskák átvilágításával juthat be a vendég. Hát erre lehet mondani, hogy a műemlékvédelem (és az építésügy) vastag falak közé került, és vele a tervtanács is. Ennyit a nyílt társadalomról és a jó államról.

Bár az igaz, hogy az ügyintézési határidő lecsökkent tizenöt napra. Ez lehet jó, de nem biztos, hogy az. A fővárosi kormányhivatalban működik ugyan egy budapesti illetékességű tervtanács, amelynek ülései elvben nyilvánosak, de a programjuk nem az. Mégpedig azért nem, mert az eljárási határidő rövidsége miatt a honlapon megjelenítendő tervtanácsi program nem tud időben átfutni a belső kommunikációs rendszeren, s így időben megjelenni a neten. Viszont utólag már minek feltenni.

A csendben kimúlt fővárosi tervtanács tegnapi megszüntetése már tényleg csak adminisztratív aktus volt. Csak alkalom a néhány észrevételre.