Vázákkal fejelgetni!
Aztán teltek az évek, és az érdeklődés igencsak felhabzott. Manapság a jegyek hónapokkal a fesztiválok előtt elkelnek, ha mégis akadnak, akkor kizárólag a feketepiacon, és az eredetinél jóval magasabb áron. Márpedig ez alatt a néhány év alatt nem történt más, csak annyi: a hazai közönség a kétévente rendezett fesztiválokon igazi világszámokat, lélegzetelállító produkciókat láthatott, töményen ismerhette meg a minőségi cirkuszművészet lényegét. Különösen igaz volt ez, ha kínai artisták tűntek föl a porondon, például 2004-ben az emlékezetes vázazsonglőrök vagy a karikaugró akrobaták.
És most megint itt vannak a kínai csodaemberek, táncoltatják a fejükön a kínai vázákat, fejelgetnek velük, később emeletnyi magasságba tornyozott karikákon szaltóznak keresztül, de ezúttal nem a cirkuszfesztivál sztárjaként, hanem sokkal szerényebb körülmények között. Az Exit nevű utazócirkusz Sanghaj expressz című műsorában lépnek fel. Egy kis országjárást követően a közeli napokban a Pólus Center melletti füves területen áll majd a sátor, aztán Kőbányán, a Pesti úton, majd különféle budapesti bevásárlóközpontok szomszédságában.
A Kínai Állami Cirkusz hatfős különítményéről az is kiderül, hogy az ugrókötelezéshez, az akrobatikához is kitűnően értenek, nemcsak kínai vázákkal tudnak zsonglőrözni, de pehelykönnyű kalapokkal is. Világszínvonalú előadók világszínvonalú produkciókkal Budapest mikrokozmoszában. Olykor az Exit Cirkusz sátrához mérten telt ház előtt, máskor csak negyven-ötven nézőt szórakoztatva. Mégis: kedvvel, odaadással, igazi profikhoz méltó tudással. A történet eme pontján az olvasó bizonyára az emlékei között kutat: hallott-e valaha az Exit Cirkuszról. Éppenséggel hallhatott, bár a cirkusz világában jól ismert, francia gyökerekkel rendelkező Picard família családi utazócirkuszának ez még csak a harmadik szezonja. A világ számos pontján fellépő családtagok a nyári időszakban közös műsorban, Magyarországon turnéznak, ezúttal az elképesztő kínai cirkuszművészekkel együtt.
A Picard család tagjai – egy légtornászprodukción kívül – többnyire állatidomárként jelennek meg, szokatlan állatokkal dolgoznak: indiai futókacsákkal, holland törpekecskével, amerikai törpemalaccal és persze kutyákkal, kismajmokkal is. Többször is porondra, illetve rendhagyó módon porond helyett színpadra lép egy Kókai Zoltán nevű fiatalember, aki hol nagyon kedves bohócként mutatkozik, hol meg ördögien ügyes zsonglőrként. És persze rendre jönnek a kínaiak is azokkal az attrakciókkal, amelyek láttán a világ bármely cirkuszigazgatója elismerően csettintene.
A három szálon futó előadás tehát egyfelől a gyerekeket célozza a szokatlan kisállatszámokkal, másfelől a nagyobbakat a kínaiak csodáival, amúgy pedig mindenkit, aki fogékony egy kedves bohóc mókáira. Ahogy a kínai csapat kapkodja a fejéről egyik számában a kalapokat, úgy kapkodjuk mi is Picard Vilmos cirkusz igazgató előtt, akinek volt bátorsága egy világszínvonalú műsort színpadra állítani, elvinni a csodát Magyarország és Budapest különböző kicsi szegleteibe, a számokból az új cirkusz kívánalmai felé igyekezve egy műsorfolyamot összeállítani, amelyben a képzeletbeli Sanghaj expresszen együtt utazhatunk a csodák birodalmába. Kár, hogy ezt a műsort csak szerény hírverés mellett tudják működtetni, és persze: mindenféle támogatás nélkül, saját pénzükből próbálkoznak. A Sanghaj expressz című, 1932-ben bemutatott amerikai filmben annak idején Marlene Diet rich kábította a nagyérdeműt, a Sanghaj expressz című cirkuszműsorban a kínai artistaművészek.
És kábulunk is rendesen.
