A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) hirdette meg a bojkottot, melyhez a szervezet 69 tagja, több magánember, kulturális szervezet, folyóirat és portál is csatlakozott (a lista folyamatosan bővül). Az indokok egyszerűek. Egyrészt a FESZ többször is nyílt vitára hívta az MMA elnökét, Fekete Györgyöt, ám érdemi választ a kezdeményezésre nem kaptak. Másrészt elfogadhatatlannak tartják az akadémia működését, és úgy vélik, az MMA közjogi szempontból illegitim szervezet (indoklásukban Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának megállapításaira hivatkoznak). További fontos szempont, hogy az MMA gazdálkodása átláthatatlan: például az akadémia a honlapján közölt adatok szerint tavaly „dologi kiadásokra” 305, idén viszont már 634,2 milliót költött el. Ezt kiegészítve a személyi juttatásokra elkülönített összeggel kitűnik, hogy az MMA puszta működése tavaly 755, idén 1 milliárd 201 millió forintba kerül az adófizetőknek. „... okkal merül fel az ár/érték arány kérdése: tételesen láttatni kellene az állami hozzájárulás következményeként keletkező közhasznot”, fogalmaz a felhívás. Csakhogy ilyen kimutatással a köztestület nem rendelkezik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi, közpénzekből kiírt pályázat döntési folyamatai is átláthatatlanok: sem pontszám, sem írásos indoklás nem támasztja alá. Ugyanakkor nem ismert a kurátorok névsora sem.

Harmadik fő indokként az MMA szerepét jelölték meg a kultúra irányításában. Mármint azt, hogy a kormány önkényesen választotta ki és tette a kultúrafinanszírozás meghatározó szereplőjévé az akadémiát. Vagyis létrehozott egy párhuzamos rendszert a kultúra amúgy is ezer sebből vérző irányításában. És mindezt úgy, hogy annak működése az alapvető demokratikus normákkal, de még saját alapszabályával szemben is számos aggályt vet fel. Így jogos az aggodalom, fogalmaz a felhívás, hogy az MMA „szerepének erősítése” tovább növeli az átláthatatlanságot, és káoszt eredményez.

– Az önkényesség és a túlhatalom miatt tiltakozunk – foglalta össze Mészáros Sándor az általa vezetett és a felhíváshoz csatlakozott Szépírók Társaságának véleményét. További aránytalanságokra is felhívta a figyelmet: míg a kultúrafinanszírozás állami alapbástyája, a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma 79 millió forintos kerettel rendelkezik a könyv- és folyóirat-támogatásra, és számos szereplő érdekeit kell összehangolnia, addig az MMA 50 milliót költhet el erre a célra jóval kevesebb pályázó között. A pénzek átcsoportosítása ugyanakkor veszélyes precedenst teremthet a kultúra fenntartásában, hiszen nyilvánvaló, hogy ezeket az összegeket az NKA-tól vonták el. Arról nem beszélve, hogy az akadémia az alapításkor megfogalmazott célokhoz képest meglehetősen átfunkcionálódott: ma még megjósolhatatlan, hogy milyen tényleges befolyással bír.

A támogatások látványos kiszervezése miatt a JAK is tiltakozik, hiszen az beláthatatlan károkat okoz egy demokratikusan működő színtéren. A szuperintézménnyé vált MMA támogatását így erkölcsi okokból sem tudják elfogadni, hiszen bizonyos elveket minden civil szervezetnek be kell tartania.

– Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk, ha valaki nem kíván részt venni az akadémia pályázatán – reagált a bojkottra Juhász Judit, az MMA sajtószóvivője. Ugyanakkor azért is áll értetlenül a bojkott előtt, mert olyan szervezeteket is látni a listán, amelyek a tavalyi pályázatukon milliós összegeket nyertek el. Tavaly százharmincnál is több pályázat érkezett, és a nyolc érvénytelen mellett mindössze ötöt utasítottak el. A hét közepén zárult pályázatra pedig mintegy háromszor annyian jelentkeztek.

Mint mondta, a kurátorok nevét még a döntés előtt nyilvánosságra hozzák, és az eredményeket július elején sajtótájékoztatón jelentik be. Juhász a felhívásban szereplő vádakra is reagált. A gazdálkodás állítólagos átláthatatlansága kapcsán hangsúlyozta, hogy mint költségvetésből gazdálkodó szervezet, ők is az Állami Számvevőszék előtt számolnak el minden egyes elköltött forintról. Ha a pénzügyi elszámolással gond lenne, azt az ÁSZ már jelezte volna. A túlhatalom kapcsán pedig csak annyit mondott: érdemes összevetni az NKA és az MMA kultúrafinanszírozásra felhasználható kereteit, hogy kiderüljön, az akadémia csupán kiegészítő elem ebben a rendszerben, és az NKA összegének töredékével gazdálkodik. Vagyis meglehetősen nagyvonalú megállapítás az MMA túlsúlyáról beszélni.

Hatmillió forintot is lehet nyerni

Az MMA 160 millió forint keretösszeggel hirdette meg idei művészeti pályázatait. Művészeti könyv- és folyóirat-kiadások támogatására a tavalyi 45 millió után idén 50 millió, művészeti programok (pályázati alapok) támogatására a 2012-es kiírással megegyező, 110 millió forintot szánnak. A támogatások összege minimum 250 ezer, maximum 6 millió forint lehet. Pályázhattak magyarországi és határon túli magyar alapítványok, civil szervezetek, egyéb jogi személyek és természetes személyek, azaz alkotók is a zene, a színház, a tánc, a képzőművészet, az irodalom, a fesztiválok, az ipar- és népművészet területéről. Az MMA országos művészeti szervezetek, programok, kutatások egyedi támogatására tavaly 133 millió forintot fordított.

Fekete György marad