Ha az ördögök fejedelme netalántán ma is ott ücsörög a hegytetőn, és valamelyik kráter szélén lógatja a lábát, akkor már nemcsak a tájban gyönyörködhet, hanem egy furcsa, meghökkentő dobozépületen is megakadhat a szeme. A bazalt és a magma motívumait erősen stilizálva érzékeltető építmény vasbetonból és rozsdásított acélból készült, a hajdani kőbánya ipari épületeinek világát felidézve. Építészeti merészségével is illik a tájba, melynek 279 méter magas hegyét az ötmillió évvel ezelőtti vulkánok hozták létre. 1910-től 1958-ig igen agresszíven bazaltot bányásztak a hegyen, ennek az időszaknak a mart, mély sebei hatalmas kráter formájában maradtak fenn – a geológusok fájdalmára és valamelyest örömére, hiszen annyi tudományos haszonnal mégiscsak járt a bazaltfejtés, hogy az így kialakult kráter falain jól tanulmányozhatóak a megmaradt lávapadok és az egyéb változások, folyamatok. A filmesek pedig remek holdbéli tájként szerettek bele a hegybe, sőt a krátert a zenészek is felfedezték, rendszeresek itt a fúvószenei fesztiválok.

A Ság hegy lábánál az idén tavasszal tudományos élményközpontot avattak. Ötszáztízmillió forintba került, ebből 434 milliót uniós támogatásból teremtettek elő. Az épület tervezésére negyvenöten pályáztak. Az érdeklődés teljesen érthető, hiszen új kulturális, tudományos létesítmények épülnek ugyan manapság is – gondolhatunk itt a különböző tematikus interaktív kiállítási központokra és játszóházakra, például a győri Mobilisra vagy a mosonmagyaróvári Futurára –, de nem egy olyan különös tájban, ahol a Kemenesalja sík vidékére pottyantott vulkáni hegy környéke kínálja fel magát az építészeti alkotásra.

A pályázatbírálók a Földes és Társai Építészirodát választották, és a hegyre felvezető úttal szemben, magányosan álló épületük közel sem osztotta meg annyira a helyi közvéleményt, mint amennyire arra számítani lehetett. A kiállítási központ egy több mint 900 négyzetméteres vasbeton kocka, melybe tudásdobozként illeszkednek a különböző termek. Ez a dobozszemlélet végigkíséri a házat, a főleg gyerekek számára kialakított felfedező teremben – melynek egyik, sok tudományos titkot rejtő falát Pompejit ábrázoló kép díszíti – kihúzható fiókokba dugták el a különböző korok köveit, a gejzírt vagy a földrengést szimuláló, szemléltető interaktív eszközöket.

Az alsó termekből a föld gyomrából feltörő láva útvonalán különböző, sejtelmes fényekbe burkolózó kalandszobák érintésével juthat el a látogató az épület legfelső szobájáig, amelynek üvegfala élő díszletként mutatja a Ság hegyet. A szakmai forgatókönyvet jegyző vulkanológus szakértő, Karátson Dávid és a kiállítás koncepciójának művészeti vezetője, Sz. Szilágyi Gábor a vulkánok természetének, történetének, hatásainak tudományos, interaktív ábrázolásakor megtalálta azt a mértéket és azt a nyelvet, melynek közvetítésével a nem szakember látogató is jól követhető, megalapozott, mély, ugyanakkor élményszerűen megragadható ismereteket szerez. Talán valamivel többet kell olvasni itt, mint a többi tudományos játszóházban, de a természetes közeg önmagában is felkelti az érdeklődést a téma iránt, és ha nem is a kisebb gyerekek, de a felnőttek bizonyára szívesen időznek majd a termekben. A Verne-kabinban viszont virtuális utazást tehetnek az érdeklődők az általuk kiválasztott bolygóra, a szimulációs teremben pedig az is kiderül, miért nevezik „ah-ah lávának” a rögös lávatalajt. A kőzetek mikroszkopikus metszetképét is megnézhetjük a „kukkolófal” kukucskálóin keresztül.

A kiállítás tudományos anyagát a lépcsőfordulókban, a falakon irodalmi idézetek illusztrálják, így Ady sorai: „Tűzokádó, haragos hegyek. / Most értem meg talán-talán / Mért keresi olykor, dühös mély szátok / Káromkodó lánggal az Eget.”

Az utóbbi években Magyarországon épült interaktív tudományos központok sorsa azt mutatja: átgondolt, szellemes marketingmunkát feltételez ezeknek a centrumoknak a látogatói sikere, anyagi életképessége. Működtetésük nem olcsó, és a szakmai anyag két-három évenként történő frissítése elengedhetetlen. Ha ez a szándék és a hozzárendelhető pénz adott – a környezetében most formálódó Kemenes Vulkánpark gazdája Celldömölk önkormányzata és az Őrségi Nemzeti Park –, és mivel a jelek szerint az ötletdús szellemi hátteret sem nélkülözik, remény van egy egyedülálló science központ műhelykarrierjére.