– Az alapkoncepció nem, az Európa stratégiája azonban sok mindenben változni fog, némely vonásában akár gyökeresen is – válaszol M. Nagy Miklós. Hozzáfűzi, továbbra is minőségi és nagyrészt világirodalmi kiadóként akarnak működni, bizonyos aránymódosításokkal. Ma már nincs jó pozícióban az olyan könyvkiadó, amelynél kevés, legfeljebb 5-6 magyar szerző jelenik meg. Büszkék rá, hogy náluk publikál a többi között Konrád György, Szécsi Noémi, Vámos Miklós vagy legújabban Háy János, de időszerű e kört kinyitni, már csak azért is, mert a piacon az ismert hazai szerzők művei sokszor kétszer annyi példányban fogynak el, mint egy-egy jó nevű, akár Nobel-díj-várományos külföldié. Új szerzőket azonban egyelőre nem említ.

Közbevetésünkre elmondja, nem merült föl menedzserigazgató kinevezése, a tulajdonos (Matyi Dezső) részéről sem. Ahhoz, hogy továbbra is elsősorban színvonalas magyar és világirodalmat tudjanak kiadni – a minőségi lektűrt is beleértve –, a gazdasági igazgató, Nemes Gábor mellé olyan irodalmár-vezető kell, akitől egyfajta menedzserszemlélet sem idegen – ilyen volt elődje is. Azért sem merült föl koncepcióváltás, érvel, mert „nem ég a ház”, az Európa az utóbbi években nagyrészt megőrizte pozícióját, változatlanul piacvezető a világirodalom kiadásában. Egyes nyelvterületeken, mint például az olasz vagy a német, kimondottan az élen jár, és ebben szerkesztőként is nagy érdemet szerzett Barna Imre.

A tavalyi év is sikert hozott: ezt egyebek mellett Franzen, Grosszman, Martel kötetei fémjelzik, és az, hogy meg tudtak őrizni olyan világhírű szerzőket, mint például Mario Vargas Llosa, Stephen King vagy Tolkien. Ugyanakkor nem akar áloptimista lenni, hiszen könyvpiaci recesszió van, és nagy átalakulás zajlik: új versenytársak jelentkeztek fiatal, rátermett szakmai gárdával. Dinamikusabbá vált a kiadás, és ezzel lépést kell tartani. Nem maradhatnak az eddigi szerzői listánál, új írókat kell fölfedezni, és újra kell gondolni az angol nyelvterület és a közép-európai régió irodalmának közvetítését.

– Nekem nem tetszik a manapság világszerte tapasztalható „bestsellerizmus”. Az, hogy mindenki ugyanazt a szerzőt akarja olvasni – ilyen például Coelho vagy E. L. James, A szürke ötven árnyalata írója –, és a jó kiadói szimat mellett nagyrészt szerencse kérdése, kinek sikerül őt megszerezni – mondja. Azok a hazai kiadók, amelyek a mostani kemény versenyben részt vesznek, egyebek között említhetjük a Gabót, az Ulpiust, a Librit, a Scolart, a Könyvmolyképzőt, az Animust és másokat, nemcsak tömegigényt kielégítő lektűröket akarnak megjelentetni, hanem remek fiatal szerzőket is fölfedeznek a világ számos tájáról, akikből később lesz nagy, keresett író. Ebben a versenyben az Európának is dinamikusabban részt kell vennie, ám ehhez némi fiatalításra van szükség a kiadó gárdájában. Így kerül a jövő héttől az Európa csapatába Berta Ádám író-műfordító-szerkesztő.

Azzal kapcsolatban, hogy a hazai könyvkiadás egészében mennyire tudja követni jelenleg a világirodalom főbb áramlatait, szerzőit, műveit, M. Nagy Miklós először megjegyzi, szerinte az ország meglehetősen provinciális, ami neki sem állampolgárként, sem kiadói szerkesztőként nem tetszik. Itthon viszonylag kicsi az érdeklődés számos dolog iránt, amely a világban beszédtéma, a magyar olvasók jelentős része elmerült e pici ország problémáiban, főként a pártokrácia kicsinyes ügyeiben. Ez megnehezíti egy világirodalmi kiadó helyzetét is. Gyakran előfordul, hogy közzéteszik egy nálunk újnak számító szerző művét, amelyről az egész irodalmi világ beszél, de itthon a kritika alig veszi észre. Ebből a provincializmusból ki lehetne törni, mert a hazai könyvkiadás a lehetőségek szerint gyorsan próbálja követni a trendeket.

– Egyelőre olyan időszakot élünk, amikor a világ kulturális, szellemi folyamataira történő magyar reflexió vagy furcsa, vagy szűkül – teszi hozzá. A jelenlegi kormányzat valamiféle bezárkózó „magyar úttal” próbálkozik, ami nem segíti, hogy az ország nyitottabbá váljon, és aktívabban reagáljon a világra. Ugyanakkor azt is látom, hogy a fiatalok körében érződik pezsgés, érdeklődés, és abban reménykedem, hogy ezek után az évek után változás jön, és vége lesz a kis magyar pártokrácia által meghatározott kulturális korszaknak – jegyzi meg az Európa új igazgatója.

M. Nagy Miklós, az Európa kiadó új igazgatója FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS