Múzeumi negyed - A Ligetben nagyszerű?
Mondhatni, e szakmai fórum előtt a koncepció megbukott. De legalábbis bukásra áll. Pedig még nem is a tervekről folyt a vita, hiszen azok nincsenek, hanem csak a kiválasztott helyszínről, a Városligetről. Vagyis hogy jó választás volt-e a Városliget? Az urbanisták szerint tehát nem.
Ilyen karakteres szakmai elutasítással valószínűleg először szembesültek a MúzeumLiget projekt vezetői. Az urbanisták erőteljes ellenvéleményébe nyilván belejátszott az is, hogy eddig a koncepció formálásában rájuk nem számítottak, őket később akarták bevonni. Nyilván akkor, amikor a helyszínre már nem lehetett volna nemet mondani.
Miért, most lehet? – kérdezhetnénk. Nem tudjuk. Mint a beszámolón Rostás Zoltán építész, a MúzeumLiget projektigazgatója elmondta, Baán László miniszteri biztos őt azzal küldte az urbanisták elé, hogy „amennyiben az urbanista szakmának jobb helyszíni javaslata van, az megfontolásra kerül”. Ezzel eléggé meglepte a hallgatóságot, mert eddig úgy tűnt, a Városliget kijelölése már kőbe van vésve. E szerint azonban még ez is képlékeny.
A helyszín kiválasztásáról való döntésben – válaszolta lapunknak Baán László – a kormány számára az elsődleges szempont az volt, hogy a létrejövő új épületegyüttes oly módon ágyazódjon be Budapest szövetébe, hogy a fejlesztést követően létrejövő városi tér egy történeti elemeket és világszínvonalú új épületeket egyaránt tartalmazó intézményi hálót fogjon össze, amely Magyarország számára egy új, euró pai léptékű és súlyú vonzerőt jelent majd. Ezen célt elérendő a következő alapelvek együttes teljesülését vizsgálták meg: a kiválasztandó területen a kulturális és szórakoztató funkciók történeti folytonossága; már meglévő, gazdag kulturális és múzeumi intézményi szövet jelenléte; zöldterületi beágyazottság vagy annak lehetősége; kiváló városi közlekedési kapcsolatok. A miniszteri biztos szerint a helyszín kijelölése csak annyiban képlékeny, amenynyiben a fenti cél- és kritériumrendszernek minden szempontból megfelelő területre érkezne javaslat.
Egy ilyen komplex ellenjavaslatot persze nehéz lenne elvárni, mert az urbanista és az építészszakma eddig érdemben nem nagyon nyilvánulhatott meg a kérdésben. Ha például kiírtak volna egy budapesti vagy országos helyszínpályázatot, bizonyára lenne már néhány ütőképes alternatíva. Az ötletpályázat azonban csak most következik majd: de immár csak a városligeti helyszínekre írják ki.
Csakhogy ezzel szembeállítottak az urbanisták egy eddig nem igazán kommunikált szempontot, miszerint a Városligetben már a jelenlegi, hatszázalékos beépítés is a duplája az engedélyezettnek. További 20 ezer négyzetméter beépítés pedig egyenesen a Liget közparki státuszának végét jelentené szerintük.
Ezt a bizonyos beépítési százalékot a MúzeumLiget projekt figyelmen kívül hagyná? Baán László úgy véli: korántsem, de „a teljesen ésszerűtlen szabályozás mintapéldája lehetne ez a 3 százalék kontra 6 százalék. Ugyanis nem az a helyzet, hogy a szabályozás ellenére épültek meg épületek a Ligetben, hanem a szabályozás utólag határozott meg egy olyan beépíthetőségi arányt, amelyet már réges-rég meghaladott a történetileg kialakult épületállomány.” Egyébiránt ha szerinte a tényleges helyzetet nézzük: az Ötvenhatosok terén és környezetében ma mintegy50 000 négyzetméterlebetonozott parkoló felületet találunk. Ez nem számít beépített területnek, mégis mintegy ötszázaléknyi zöldfelületi veszteséget jelent a Városliget egészére nézve. Ennek egy jelentős része újra valós parkká változik majd, és ezzel – mint állítják – a beruházás után több lesz a zöldterület a Városligetben, mint ma vagy az elmúlt évtizedekben bármikor.
Az urbanistáknak természetesen voltak javaslataik új építési helyszínre is. A mai trendeknek megfelelően a rozsdaövezetben keresnének új helyet a múzeumi negyednek. Például, mint a prezentáción a BKK szakértője felvillantotta, érdemes lenne megfontolni, hogy a Liget szomszédságában lévő Rákosrendező revitalizációra váró, hatalmas ipari területén – ahol egy jövőbeli, új városi központ kialakítása a terv – nem volna-e elhelyezhető az új múzeumi negyed.
A városligeti helyszínt egyébként egy nyolcfős csapat választotta ki más lehetséges helyszínek közül. Ám a Ligettel szemben a további megvizsgált helyszínek (pl. a volt óbudai Gázgyár, a Csepel-sziget, a Kopaszi-gát, a várnegyed, a Népliget, a pesti rozsdaövezetek) közül a fentiekben említett kritériumok összessé gének még csak közelítőleg sem tudtak megfelelni – mondja Baán László.
Hogy a jelenleg is túlhasznált Városligetbe, ahol a közvetlen közelben hét múzeum található, kell-e további öt múzeumot építeni, illetve hogy –például – az urbanisták kritikái nyomán változhat-e az új múzeumnegyed-projekt tartalma? Sokak szerint igen. Mindenesetre a projekt vezetői kitartanak amellett, hogy kell az öt új múzeum (emlékeztetőül: az Új Képtár, az Építészeti, a Néprajzi és a Fotográfiai Múzeum, valamint a Magyar Zene Háza). Baán László úgy fogalmaz: ezek, valamint a már meglévők együttesen tudnak majd egy olyan izgalmas építészeti és tartalmi szövetet, egy valós múzeumi negyedet létrehozni, amely elősegíti a kontinensen egyedülálló komplexitású és minőségű, kulturális jellegű városrész megvalósulását.
Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke szerint azonban nincs eléggé kibeszélve és széles körben egyeztetve a városligeti új múzeumnegyed koncepciója, amit jól mutat például az is, hogy a vitát vezető Schneller István volt budapesti főépítész sem fért hozzá a fórumra készülve olyan részletesebb koncepcióismertetéshez, amelyből érdemben tájékozódhatott volna. A körülbelül ötszáz tagot számláló MUT-tal a projektről korábban nem történt egyeztetés, márpedig a véleményük az, hogy a ligeti helyszín nem jó. Ez ügyben már korábban készültek egy állásfoglalás megfogalmazására, amelyet a fórum után öntöttek végleges formába, és várhatóan jövő hét elején jelentetnek meg.
Vajon nem késtek-e el? A kormány ugyanis április 30-át jelölte meg a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójának elkészítésére. Az anyag elkészült, várhatóan májusban kerül a kormány elé.
