Egy polgárcsalád ünnepnapjai

2013-04-26

Élmény egy igazi polgárcsalád történetét hiteles dokumentumok és emlékek alapján böngészgetni. A magát mindenkivel egyenlőnek tudó, független, saját erejéből boldogulni akaró magyar polgár vagy kétszáz éve jelent meg, s követői ma is léteznek, ha nem látszanak is eléggé.

Micsoda gyönyörűség elmerülni Balzac vagy Zola polgárcsaládjainak szerteágazó történetében! A nagyságot érezni, hiába, hogy kisszerű részletek és titkolt viszonyok jellemzik azt, amit Zola úgy hív: tisztes úri ház. Lukácsy András nem regényt írt, hanem a megmaradt feljegyzések, képek, dokumentumok alapján szubjektív megvilágításban, de nagyon is közfigyelemre méltón megírta saját őseinek történetét.

A címben mint a család legnagyobb tettére a Gerenday György küzdelmeinek eredményeképpen megalkotott 1913-as sporttörvényre (Lex Gerenday) utal. De az én kedvencem az előző nemzedékből való Gerenday György dr., akiről 1932-ben így írt a Természet című tudománynépszerűsítő lap:

„A budapesti állatkertet először 1866. augusztus 9-én nyitották meg. Azt a folyamatot, amelyet az állatkert eszméje az egyéni kezdeményezéstől a közintézménnyé válásig úgyszólván átszenvedett, két neves ember képviseli: Gerenday József dr. egyetemi tanár és Bárczy István dr., Budapest volt polgármestere. (...) Nem tudjuk bizonyítani, de igen valószínű, hogy az állatkert eszméje Gerenday

József dr. feleségétől, született Sebastiani Lujzától származik. Férje tudniillik amellett, hogy egyetemi tanár volt, az egyetemi füvészkertet is igazgatta, és egyéni buzgalomból saját költségén állatokat vásárolt, gyűjtött és tartott az egyetemi füvészkertben... összesen mintegy nyolcvan darabot. El lehet képzelni, hogy ezt egy háziasszony mindenmegjegyzés nélkül tűri? (...) Nem kis része lehetett tehát Gerenday Józsefnének abban, hogy férje összeült tudós barátaival, Xantus Jánossal, Rómer Flóris dr.-ral, a Kubinyiakkal és a Frivaldszyakkal, és 1862. január 29-én kimondták, hogy állatkert alapítását előkészítő bizottságot küldenek ki, május 20-án pedig kimondták, hogy állatkerti részvénytársaságot alapítanak. Gerenday mindjárt felajánlotta a maga hazai állatait.”

OLVASÁSRA VALÓ

1 DÉS MIHÁLY: PESTI BAROKK

Magvető, 588 oldal,3990 Ft

Hatvan feletti első könyves. Jól emlékszik, milyen volt az értelmiségiek élete a nyolcvanas években Budapesten. Csajozás, pasizás, bulik. Viták irodalomról, művészetről, szocializmusról.

2 MARGÓCSY ISTVÁN: „...A FÉRFIKOR NYARÁBAN...”

Kalligram, 480 oldal, 3200 Ft/10 €

„Itt benn vagyok a fér- kor nyarában, / Az i uságnak eltűnt tavasza, / Magával vitte a sok szép virágot, / A sok szép álmot, amelyet hoza”. Pető re utal az irodalomtörténész tanulmányainak címe. Margócsy is megélte a pesti barokk korszakát.

3 BENEDEK SZABOLCS: A VÉRTANÚ

Libri, 454 oldal, 3490 Ft

A szerző gyerek volt a nyolcvanas években, kénytelen tehát történelmi időkhöz nyúlni. Az ő terepe: 1918. Magyarország és az erdélyi menekültekkel érkező titok.