Várkert Bazár - Szellemi kapu az országhoz
Most, újabb tíz év elteltével a Várkert Bazárt töltheti meg értékes tartalommal. Eddig nem publikált terve a Magyar Értékek Kapuja címet viseli.
Eleőd átfogó koncepciót alkotott, tételesen elemezve a Várkert Bazár-projekt valamennyi részterületét, s megfogalmazva egy olyan kulturális helyszín vízióját, amely komplex szemléletével az elvárásokhoz méltó választ ad. „Semmiképpen nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak egy kulturális intézményt hozzunk létre, a város száz kulturális helye mellett egy százegyediket – mondja az Ybl-díjas építész –, a revitalizált épületegyüttes elhelyezkedése és várható forgalma miatt is szellemi központi funkció betöltésére hivatott.” Az elnevezés két síkon is értelmezhető: egyrészt valódi kapu a helyszínen bemutatandó látványosságokhoz, másrészt szimbolikus kapuzat a magyar értékekhez, hiszen a hely „szellemi irányító központként” a magyar értékek teljességét kínálja, ajánlja, közvetíti a tervezet szerint.
A Magyar Értékek Kapujának alapképletét Ybl Miklós épületegyüttesének meghatározó motívuma, a szimmetrikus térszervezés adta, ahol a bazárt északról és délről lezáró két bérháztömb két markáns bástyaelemként jelentkezik, vagyis kapuzati látványösszefüggést tár fel. A déli bérházpárról és az északi testőrpalotáról van szó. A „Kapu” déli épületpárja a Tradíció Házaként szerepel az Eleőd-féle tervben – ez Magyarország kultúrtörténeti, tudományos, földrajzi kincseit, értékeit villantja majd fel három emeleten, érdekesen installált termekben. Hangsúlyosan csak felvillantja: nem enciklopédikus kiállítást kell tehát elképzelnünk, hanem impulzusokat, amelyek újra és újra frissülnek. Az északi testőrpalotából a lüktető belső atmoszférájú Kortárs Kreativitás Háza lesz, amely az ország jelenkori, aktuális kulturális és tudományos eredményeit, szellemi műhelyeinek értékét hangsúlyozza, és naprakész információkkal szolgál. Az egyik tehát a történeti, kanonizált értékeket, a másik a jelen nemzetközi rangú magyar eredményeit mutatja fel.
Hogy konkrét tartalmakat is említsünk, a Tradíció Házában a jelen verzió szerint külön tereket kap a néprajz, a történelem, a földrajz, a tudomány (benne az autótervezés, a térbeli gondolkodás, a csillagászat magyar teljesítményei), a víz szerepe kultúránkban és sportteljesítményeinkben, gasztronómiánk, borászatunk és művészetünk. A „stációk” újszerű logikával követik egymást, így következik például a zenéből az építészet, amelyet, ugye, „megfagyott zenének” is szoktak nevezni Goethe nyomán. A tematikus termek mindegyikébe a témához illő térinstallációk épülnek. Afféle „házak a házban”, térszimulációk. Hogy példát is említsünk, a tudomány termében obszervatóriumra hajazó díszletépítmény a központi elem, a történelem egy várszerű objektumban, a borkultúra pincét idéző boltívsor alatt, a néprajz pedig az egyik bérház belső udvarára felállított szélmalomban villan fel. Szinte mindenütt jellemzőek a terekbe belógatott tablók, képernyők, a rengeteg vizuális és hangeffekt. E XXI. századi térinstallációk látványában persze szó sincs naturális ábrázolásról – a térsor arra a gesztusra épül, hogy mind az eredeti Ybl-féle épület, mind a műemléki felújítást végző építészek rekonstrukciós koncepciója tanulmányozható maradjon. Sőt a harmadik emeleten, a múzeumi terek közt Eleőd bemutat egy korhűen berendezett Ybl-korabeli lakást is.
A bazár másik végén, a Kortárs Kreativitás Házában viszont olyan terekkel találkozhatunk majd, mint kortárs magyar filmeket vetítő (fülhallgatóval hallható) SilentMovie, a Jelen-És-Jövő kiállítás, amely páros portrékkal rendeli egymás mellé a jelenkor elismert alkotószemélyiségeit és a jövő ígéreteit (például Szemerédi Endre Abel-díjas matematikus mellett mutatja be Énekes Péter és Köpenczei Gergő szoftverfejlesztő bonyhádi gimnazistákat). Idekerül az „AAA” (Audiovizuális Asszociációs Adatbázis) terem is: egy olyan interaktív felületsorral berendezett tér, melynek kezelőfelületein a kiállításlátogatók kereshetnek általuk kiválasztott témakörökhöz a ház által ajánlott további tematikus lehetőségeket. Továbbá lesz helye a művészeti egyetemek bemutatkozásának, kortárs dizájn látványtárnak és vásárnak is.
Az egyes stációk nagyon fontos tartozékai lesznek az „információs linkek”, amelyek hivatkozásokat, konkrét budapesti vagy vidéki úti célokat ajánlanak a témában az érdeklődők figyelmébe. A Kapu és ezen úti célok, intézmények között kiépülő kulturális hálózat kölcsönösen fontos, hiszen az EU-támogatás évi 300 ezer látogatóval számol. A kapcsolatrendszer a Kaput is gazdagítja, és az intézmények – például múzeumok – számára sem elhanyagolható, ha a 300 ezerből „csak” tízezrek kapnak kedvet felkeresésükre. Ennek a gondolatmenetnek szerves folytatása a Magyar Értékek Kapujának tervezett honlapja, amely rengeteg érdekes szerkesztett tartalom mellett állandóan frissülő, napi bontású adatbázist, aktuális kulturális programokat tartalmaz majd. Lehetőség szerint mindet. Ebben szintén az intézmények közreműködését várják. A honlap másik specialitása az aktuális nemzetközi sikereink állandóan frissülő adatbázisa lesz.
Mint említettük, a Magyar Értékek Kapuja koncepció a Várkert Bazár szimmetrikusan elhelyezkedő, szélső épületeire támaszkodik, de ezekhez szorosan kapcsolódik majd az északi bazársorba tervezett látványműhelyek együttese, vagy az Öntőház udvarban berendezendő „Ifipark-emlékpark” tartalma is. Mindezek mellett természetesen megmaradnak a korábban tervezett élvezeti funkciók is, a déli bazársorban nyitandó cukrászda és egyéb vendéglátóegységek.
Eleőd Ákos részletesen foglalkozott a projekt környezetével, „kulturális érintőpontok” hálózatát javasolva mind a Duna-part, mind a Várnegyed-kapcsolathoz; és megfontolásra ajánlja a pesti Belváros és a budai Várnegyed közvetlen összeköttetésének lehetőségét. Ezt egyelőre hajójáratokkal fogják megoldani. De a városlakók alighanem már annak is örülni fognak, ha harminc év után, 2014. március 31-én kapnak majd egy használható Várkert Bazárt.
Ami a munkaterületen látható
A Várkert Bazárban néhány hete már lánctalpas földmunkagépek, mélyfúrók és földszállító teherautók sürgölődnek. Termelik le a felesleges talajt a volt Ifipark területéről, és eközben tizenöt méter mélyre fúrt, kútszerű lyukakba dolgozzák be a betont. Ezek sorával fogják meg a hegyoldalt, ha kimélyítik majd a Várkert udvara alatt a felszín alá építendő rendezvényterek és parkolószintek hatalmas gödrét. A bazár északi udvarában, az Öntőház udvarban egyelőre régészek dolgoznak.
Eközben az Ybl tervezte bazárépítményekben is elkezdődtek a belső bontások. A rámpákról leszedték a pergolaoszlopokat. Az egykori műteremsor boltozatos helyiségeit takarítják és fertőtlenítik. A bazár északi végén álló testőrpalotában és a déli végén lévő két bérpalotában a belső bontásokon dolgoznak, és folyik a könnyezőgomba-mentesítés. A déli bérház utolsó lakója még csak a napokban költözött ki, mert korábban nem sikerült vele megegyezni.
Százharminc év várakozás
1874 Reitter Ferenc fölveti, hogy egy nagyszabású üzletházzal kellene megkoronázni a déli Duna-partot, és egyúttal feljárást nyitni a Várkerten keresztül a királyi palota felé.
1875 Ybl Miklós megbízást kap a tervezésre.
1883 Elkészül a nagyszabású épületegyüttes, a két bérház között a bazár üzletei szinte belesimulnak a hegyoldalba. A kereskedők azonban hamarosan tönkremennek, a helyiségekbe előbb a Történeti Képcsarnok költözik be, majd szobrászok és festők foglalják el a tágas, világos termeket.
1960 Helyreállítják a világháborúban erősen megsérült Várkert Bazárt, ám a Várkert középkori falrendszerének helyreállítása megszünteti a följárót a palotához.
1961. AUGUSZTUS 20. Megnyílik a Budai Ifjúsági Park. Egyszerre kétezer-ötszáz ember befogadására alkalmas, a kezdeti belépti díj igen borsosnak számít – öt forint –, a megfelelően decens öltözködésre beengedőemberek ügyelnek.
1982 Egy teljes balusztrádsor rádől a zenét hallgatókra, napokon belül bezárják a rendkívül rossz állapotba került bazárt.
1996 A World Monuments Watch a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolja az immár a világörökség részeként is védett Duna-parti épületet. Hamarosan kormányhatározat születik az együttes helyreállításáról. Ugyanekkor Mányi István építész irodája elvi építési engedélyt kap egy lehetséges helyreállítási tervre. Ekkor 1,5 milliárd forintból lehetne helyreállítani a bazárt és a Várba vivő utakat, ezt az állam állná. Befektetői tőkére számítanak a térszint alatti kiegészítés elkészítésére.
1999 Újabb kormányhatározat készül, eszerint befektetői pénzből kell helyreállítani a műemléket.
2002 Előszerződést kötnek a kanadai-angol Foundation Kft.-vel. Ennek értelmében a cég hatvan évre ingyenes használati jogot kap az épületegyüttesre, viszont saját költségén kell megvalósítania a műemléki helyreállítást és az épületnek új funkciót biztosító térszint alatti kiegészítést.
2005 Előbb a kerületi, majd a fővárosi Fidesz-frakció is kinyilvánítja, hogy nem támogatja a hasznosítási szerződés aláírását a Foundation Kft.-vel a Várkert Bazár felújítására. Az ok: a tervek olyan beépítést mutatnak, amelyek meghaladják a kerület építési szabályzatában előírt szintterületi mutatókat, és a tervekben „plázajellegű” kereskedelmi funkció is szerepel.
2007 Világossá válik, hogy nincs esély kompromisszumra.
2010 A Várkerület vezetői megkeresik Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, és azt kérik tőle, hogy a Várkert Bazárt vegye be a kormány az állami beruházások közé.
2011. NOVEMBER Az új kormányhatározat szerint 2014. március 30-ra elkészül a bazár felújítása. A teljes munka becslések szerint 8,5-9 milliárd forintba kerül (a közlekedési kapcsolatok kialakításával és a királyi kertekkel együtt), melyből 6,5 milliárd forint tisztán a bazár rendbetétele. Ezt különböző uniós pályázati pénzek átcsoportosításából – pl. a Szépművészeti bővítésére szánt pénzből – fedezik.
