A majd 15 éve szisztematikusan készülő fekete-fehér dokumentáció tárgya a régi és új épületek együttélése, az ipari objektumok és az általuk okozott tájsebek, a városi díszletek, oszlopok, szobrok, az üres utak. A tatabányai képek lényege: a hiány. Az elhagyott, elhanyagolt terek, a magányba fordult szobrok közelmúltunk történetének sajátos lenyomatai, emlékművei.

ÉLETRAJZ

Tarjáni Antal 1952-ben született Kisbéren. A soproni egyetemen szerzett erdészdiplomát, és azóta erdőmérnökként dolgozik Tatabányán. A fotózást még gyermekkorában kezdte, autodidakta módon tanulta és tanulja a technikai fortélyokat. Bár anyai nagyapja a kőfaragásra biztatta, mégis a soproni egyetem fotólaboratóriuma vonzotta. Számos amatőr pályázat sikere hozta meg számára a tagfelvételt a Magyar Fotóművészek Szövetségébe 1998-ban. Az utóbbi 15 évben kezdett el lyukkamerával foglalkozni, amely nemcsak a művészi látásmód miatt vonzotta, de a technika létrehozása és építése is örömet okoz a mérnökember fényképész számára.

I!

fotomuveszek.webdesign.hu